Kelet- és közép-európai egyetemek támogatják a háború elől menekülő hallgatókat, oktatókat és kutatókat. Van, ahol jogi tanácsadást biztosítanak, máshol pénzzel segítenek.
Egyre többen menekülnek Ukrajnából, egyetemisták, kutatók és oktatók is – írja a Sciencebusiness. A pozsonyi Comenius Egyetemen több ukrán kutatót is befogadtak, az egyetem rektorhelyettese, Radomír Masaryk úgy fogalmaz, „Több kérés is érkezett felénk hallgatóktól és oktatóktól, akik szeretnék folytatni tanulmányaikat vagy kutatásukat az egyetemünkön, mi pedig mindent megteszünk, hogy ezt biztosítani tudjuk”. A rektorhelyettes hozzátette, a legtöbb menekült lakhatást és adminisztratív támogatást kér, és szinte mindannyian csak rövid időre maradnának Pozsonyban, hamarosan szeretnének visszatérni Ukrajnába.
Hasonló a helyzet a lengyel Wrocławi Egyetemen is. A legtöbb, Ukrajnából érkező menekültet eddig Lengyelország fogadta be, az egyetem rektora azt nyilatkozta „meg sem tudjuk számolni, hány diák lesz az országban rövid időn belül, és azt sem tudjuk, hányan maradnak itt közülük”.
A litván Vilniusi Egyetem azt is felajánlotta, hogy megosztja erőforrásait az ukrán felsőoktatási intézményekkel, ha azokat más országokba helyeznék a háborús körülmények miatt. Ez azonban egyelőre úgy tűnik, csak a legrosszabb esetben történhet meg.
Az ukrán oktatók és hallgatók segítésére egy nemzetközi kampány is szerveződött, a Science for Ukraine oldalon állásajánlatokat és kutatási lehetőségeket is meghirdetnek: néhány egyetem a megüresedett pozícióit tölti be ukrán szakemberekkel, míg máshol új helyeket nyitottak a háborús országból érkezőknek.
Hasonló kihívással nem először kell szembenézni, korábban Szíriából és Afganisztánból is számos egyetemi oktató és hallgató menekült.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
