Kelet- és közép-európai egyetemek támogatják a háború elől menekülő hallgatókat, oktatókat és kutatókat. Van, ahol jogi tanácsadást biztosítanak, máshol pénzzel segítenek.
Egyre többen menekülnek Ukrajnából, egyetemisták, kutatók és oktatók is – írja a Sciencebusiness. A pozsonyi Comenius Egyetemen több ukrán kutatót is befogadtak, az egyetem rektorhelyettese, Radomír Masaryk úgy fogalmaz, „Több kérés is érkezett felénk hallgatóktól és oktatóktól, akik szeretnék folytatni tanulmányaikat vagy kutatásukat az egyetemünkön, mi pedig mindent megteszünk, hogy ezt biztosítani tudjuk”. A rektorhelyettes hozzátette, a legtöbb menekült lakhatást és adminisztratív támogatást kér, és szinte mindannyian csak rövid időre maradnának Pozsonyban, hamarosan szeretnének visszatérni Ukrajnába.
Hasonló a helyzet a lengyel Wrocławi Egyetemen is. A legtöbb, Ukrajnából érkező menekültet eddig Lengyelország fogadta be, az egyetem rektora azt nyilatkozta „meg sem tudjuk számolni, hány diák lesz az országban rövid időn belül, és azt sem tudjuk, hányan maradnak itt közülük”.
A litván Vilniusi Egyetem azt is felajánlotta, hogy megosztja erőforrásait az ukrán felsőoktatási intézményekkel, ha azokat más országokba helyeznék a háborús körülmények miatt. Ez azonban egyelőre úgy tűnik, csak a legrosszabb esetben történhet meg.
Az ukrán oktatók és hallgatók segítésére egy nemzetközi kampány is szerveződött, a Science for Ukraine oldalon állásajánlatokat és kutatási lehetőségeket is meghirdetnek: néhány egyetem a megüresedett pozícióit tölti be ukrán szakemberekkel, míg máshol új helyeket nyitottak a háborús országból érkezőknek.
Hasonló kihívással nem először kell szembenézni, korábban Szíriából és Afganisztánból is számos egyetemi oktató és hallgató menekült.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
