Több ponton változnak a felsőoktatási jogszabályok, mutatjuk a részleteket

Új nevet kapott a Testnevelési Egyetem, mentorprogramot indítanak a szakképzésben - többek között ezt tartalmazzák az oktatást érintő törvénymódosítások.

  • Eduline/MTI

Megjelentek a felsőoktatást érintő törvénymódosítások. Az új előírások az állami egyetemeken is rögzítik a második 15 százalékos béremelést. 2021 őszén és 2022 elején így az alapítványi, egyházi és állami intézményekben is 30 százalékkal emelkedik az oktatók bére.

A külföldön végzett magyarok diplomáit a jövőben egy hónap alatt elismerik, az eljárás ingyenes lesz. A doktori képzés rugalmasabbá válik azzal, hogy a mesterképzés utolsó évében a hallgatók felvehetnek olyan tantárgyakat, amelyek a doktori képzésbe számítanak bele.

A Testnevelési Egyetem új néven, Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemként működik tovább. A Debreceni Egyetem feladatai közé bekerül a "vakcina-előállítás kutatás-fejlesztési és gyártástechnológiai tudásának fejlesztése", Debrecenben jön létre a Nemzeti Oltóanyaggyár.

A szakképzésben tehetséggondozó diákkört és mentorprogramot indítanak a hátrányos helyzetű diákokra fókuszálva. A pontszámítás szabályainak alakításával a szakképzésben végzőknek kedveznek: fontos változás, hogy többen kerülhetnek be az egyetemre a szakmai vizsgájuk alapján is úgy, hogy az ott elért eredményük négyszeresét veszik figyelembe.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.