Több ponton változnak a felsőoktatási jogszabályok, mutatjuk a részleteket

Új nevet kapott a Testnevelési Egyetem, mentorprogramot indítanak a szakképzésben - többek között ezt tartalmazzák az oktatást érintő törvénymódosítások.

  • Eduline/MTI

Megjelentek a felsőoktatást érintő törvénymódosítások. Az új előírások az állami egyetemeken is rögzítik a második 15 százalékos béremelést. 2021 őszén és 2022 elején így az alapítványi, egyházi és állami intézményekben is 30 százalékkal emelkedik az oktatók bére.

A külföldön végzett magyarok diplomáit a jövőben egy hónap alatt elismerik, az eljárás ingyenes lesz. A doktori képzés rugalmasabbá válik azzal, hogy a mesterképzés utolsó évében a hallgatók felvehetnek olyan tantárgyakat, amelyek a doktori képzésbe számítanak bele.

A Testnevelési Egyetem új néven, Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemként működik tovább. A Debreceni Egyetem feladatai közé bekerül a "vakcina-előállítás kutatás-fejlesztési és gyártástechnológiai tudásának fejlesztése", Debrecenben jön létre a Nemzeti Oltóanyaggyár.

A szakképzésben tehetséggondozó diákkört és mentorprogramot indítanak a hátrányos helyzetű diákokra fókuszálva. A pontszámítás szabályainak alakításával a szakképzésben végzőknek kedveznek: fontos változás, hogy többen kerülhetnek be az egyetemre a szakmai vizsgájuk alapján is úgy, hogy az ott elért eredményük négyszeresét veszik figyelembe.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.