Magyar kutatóknak is komoly szerepe van a kapszaicin-receptor klónozásáért kapott Nobel-díjban.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, szakmai körökben a Nobel-esélyesek között emlegették Karikó Katalin biokémikust, kutatóbiológust, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztőjét is, végül azonban a hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért járt a Svéd Királyi Tudományos Akadémia elismerése az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutiannak. Azt azonban kevesen tudják, hogy a Nobel-díjat érő kutatás mögött magyar szakemberek is felbukkannak.
Jancsó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem professzora az MTI-nek azt mondta, hogy édesapja, Jancsó Miklós farmakológus professzor már a negyvened-ötvenes években alapvető megfigyeléseket tett Szegeden a hő- és a fájdalomérzés közvetítésében szerepet játszó érző idegvégződések működésével és farmakológiájával kapcsolatban. „Apám vizsgálatai során olyan anyagokat keresett, amelyek gyulladást keltenek és így talált rá a kapszaicinre” - emlékezett vissza.
„A kapszaicin ismételt adagolása kísérleti állatokban és emberben is felfüggeszti az intenzív hő- és kémiai ingerekkel kiváltott fájdalomérzést. Másik hatása, hogy az állatok hőregulációja károsodik, magasabb környezeti hőmérsékleten nem képesek szabályozni a testhőmérsékletüket” - magyarázta a professzor.
Az a bizonyos 1977-es cikk
Jancsó Miklós tanítványa, Szolcsányi János 1970-ben a Pécsi Tudományegyetem orvosi karán folytatta kutatásait akkor már elhunyt mestere feleségével, Jancsó Arankával. A fájdalomérző kapszaicin-receptor létezésének a koncepciója már a pécsi vizsgálatok eredménye, a cikket ezzel kapcsolatban 1977-ben közölték – írja közleményében az egyetem. A kutatónő halála után Szolcsányi professzor - amerikai, német és brit tanulmányutakat követően – továbbra is intenzíven dolgozott a PTE ÁOK Farmakológiai Intézetében, és munkatársaival számos, nemzetközileg is elismert felfedezést tett az érzőidegek élettanának, farmakológiájának a területén.
A most Nobel-díjat kapott David Julius kutatásai is ezen alapulnak. Sikerült klónoznia a kapszaicin-receptort, ami utat nyitott az új típusú fájdalomcsillapítók fejlesztéséhez, melyek közvetlenül az érzőidegeken hatnak. „1977-ben jelent meg a cikkünk, és 20 évvel később jelent meg az amerikai kutatók nagyon jelentős cikke, ami végül is megalapozta a Nobel-díjat azzal, hogy nekik sikerült ezt az egész kérdést molekuláris alapokra helyezni és azonosítani a TRPV1-nek nevezett capsaicin receptort” – magyarázta a Jancsó Gábor professzor. „Zsenge kísérletek erre itthon is történtek, de ez egy olyan áttörés volt, amely jelentősen átalakította ezt a kutatási területet” - magyarázta, hozzátéve, hogy ezekhez az eredményekhez olyan támogatásra és körülményekre volt szükség, amelyek egy amerikai intézetben rendelkezésre álltak. „Jó érzéssel tölt el, hogy az a téma, amelynek kutatásával az életét töltötte édesapám, édesanyám és én is, mégiscsak Nobel-díjra érdemes” - fogalmazott Jancsó Gábor.
A pécsi egyetem emlékeztet arra, hogy Szolcsányi Jánost is felterjesztették a díjra 2015-ben, David Juliussal együtt, akkor azonban még nem nekik ítélték oda. Az idei sikereket a pécsi professzor már nem érhette meg, kutatásait azonban folytatják a tanítványai, akik több évtizeden át dolgoztak Szolcsányi Jánossal, és továbbra is szoros munkakapcsolatban vannak David Juliussal és munkatársaival, akik nagyrabecsüléssel nyilatkoznak a magyar kutatásokról.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
