Október 4. és 11. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat. Hétfőn az orvosi-élettani kategóriában hirdetnek nyertes Stockholmban, az esélyesek között van Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztője is.
A G7 cikke szerint szoros verseny várható Karikó Katalin és Drew Weissman között, aki szintén ezen a területen munkálkodott. Azt is hozzáteszik ugyanakkor, hogy ha a magyar kutató nem kapja meg az orvosi Nobel-díjat, akkor szerdán még esélye lehet a kémiai Nobel-díjra, az mRNS óriásmolekulán végzett módosítás ugyanis belefér a biokémiába.
A lap ugyanakkor azt is kiemeli, hogy a szakma kevésbé tartja valószínűnek a kémiai Nobel-díjat, mert a kutatás eredeti célja és eredménye is a gyógyítás, megelőzés volt.
Orvosi Nobel-díjat eddig egyébként két magyar kapott. 1937-ben Szent-Györgyi Albert, 1961-ben pedig Békésy György munkáját ismerték el a kitüntetéssel - közös vonásuk, hogy mindketten emigráltak Magyarországról. Más, magyar felmenőkkel rendelkező, de nem Magyarországon született kutató is kapott orvosi Nobel-díjat, például Bárány Róbert vagy Daniel Carleton Gajdusek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
