Lehet, hogy nem Karikó Katalin kapta a Nobel-díjat, de így is sikert arattak a magyar kutatók

Magyar kutatóknak is komoly szerepe van a kapszaicin-receptor klónozásáért kapott Nobel-díjban.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, szakmai körökben a Nobel-esélyesek között emlegették Karikó Katalin biokémikust, kutatóbiológust, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztőjét is, végül azonban a hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért járt a Svéd Királyi Tudományos Akadémia elismerése az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutiannak. Azt azonban kevesen tudják, hogy a Nobel-díjat érő kutatás mögött magyar szakemberek is felbukkannak.

Jancsó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem professzora az MTI-nek azt mondta, hogy édesapja, Jancsó Miklós farmakológus professzor már a negyvened-ötvenes években alapvető megfigyeléseket tett Szegeden a hő- és a fájdalomérzés közvetítésében szerepet játszó érző idegvégződések működésével és farmakológiájával kapcsolatban. „Apám vizsgálatai során olyan anyagokat keresett, amelyek gyulladást keltenek és így talált rá a kapszaicinre” - emlékezett vissza.

„A kapszaicin ismételt adagolása kísérleti állatokban és emberben is felfüggeszti az intenzív hő- és kémiai ingerekkel kiváltott fájdalomérzést. Másik hatása, hogy az állatok hőregulációja károsodik, magasabb környezeti hőmérsékleten nem képesek szabályozni a testhőmérsékletüket” - magyarázta a professzor.

Az a bizonyos 1977-es cikk

Jancsó Miklós tanítványa, Szolcsányi János 1970-ben a Pécsi Tudományegyetem orvosi karán folytatta kutatásait akkor már elhunyt mestere feleségével, Jancsó Arankával. A fájdalomérző kapszaicin-receptor létezésének a koncepciója már a pécsi vizsgálatok eredménye, a cikket ezzel kapcsolatban 1977-ben közölték – írja közleményében az egyetem. A kutatónő halála után Szolcsányi professzor - amerikai, német és brit tanulmányutakat követően – továbbra is intenzíven dolgozott a PTE ÁOK Farmakológiai Intézetében, és munkatársaival számos, nemzetközileg is elismert felfedezést tett az érzőidegek élettanának, farmakológiájának a területén.

A most Nobel-díjat kapott David Julius kutatásai is ezen alapulnak. Sikerült klónoznia a kapszaicin-receptort, ami utat nyitott az új típusú fájdalomcsillapítók fejlesztéséhez, melyek közvetlenül az érzőidegeken hatnak. „1977-ben jelent meg a cikkünk, és 20 évvel később jelent meg az amerikai kutatók nagyon jelentős cikke, ami végül is megalapozta a Nobel-díjat azzal, hogy nekik sikerült ezt az egész kérdést molekuláris alapokra helyezni és azonosítani a TRPV1-nek nevezett capsaicin receptort” – magyarázta a Jancsó Gábor professzor. „Zsenge kísérletek erre itthon is történtek, de ez egy olyan áttörés volt, amely jelentősen átalakította ezt a kutatási területet” - magyarázta, hozzátéve, hogy ezekhez az eredményekhez olyan támogatásra és körülményekre volt szükség, amelyek egy amerikai intézetben rendelkezésre álltak. „Jó érzéssel tölt el, hogy az a téma, amelynek kutatásával az életét töltötte édesapám, édesanyám és én is, mégiscsak Nobel-díjra érdemes” - fogalmazott Jancsó Gábor.

David Julius és felesége. Ekkor tudták meg, hogy a kutató Nobel-díjat kapott
MTI/AP/A Kaliforniai Egyetem San Fransiscó-i részlege/Noah Berger

A pécsi egyetem emlékeztet arra, hogy Szolcsányi Jánost is felterjesztették a díjra 2015-ben, David Juliussal együtt, akkor azonban még nem nekik ítélték oda. Az idei sikereket a pécsi professzor már nem érhette meg, kutatásait azonban folytatják a tanítványai, akik több évtizeden át dolgoztak Szolcsányi Jánossal, és továbbra is szoros munkakapcsolatban vannak David Juliussal és munkatársaival, akik nagyrabecsüléssel nyilatkoznak a magyar kutatásokról.

Hozzászólások

Egyszerű számolásokba is belekavarodnak az alsósok: nem minden évfolyamon javultak a matek kompetenciamérés eredményei

Bár matekból összességében javultak az eredmények a 2026-os országos kompetenciamérésen, korántsem minden évfolyamon ilyen kedvező a helyzet. A negyedikesek közel harmada még mindig csak a legegyszerűbb, egyértelmű utasításokat követő matekfeladatokkal boldogul, vagy azokat sem tudja megfelelően megoldani. Az ötödikesek eredménye romlott, a nyolcadikosok viszont látványosan javítottak a tavalyi teljesítményükön.

Három pilléren nyugszik az óvodai nevelő képzés kivezetése

Újabb lépést tehetnek afelé, hogy az óvodákban az önálló nevelőmunkát kizárólag diplomás szakemberek végezhessék. Az óvodai nevelő képzés kivezetésének részleteiről minisztériumi szakmai egyeztetésen tárgyaltak, ahol az átalakítás három fő pillérét is ismertették.

Eredménytelen lett a rektori pályázat a Nyíregyházi Egyetemen

Új rektort egyelőre nem választanak, az egyetem vezetését viszont átalakítanák Nyíregyházán. A fenntartó kuratórium eredménytelennek nyilvánította a rektori pályázatot, és arról is döntött, hogy a jövőben a rektor tölti be az elnöki tisztséget.