Anglia lehet a példa arra, mi történik a hallgatókkal az egyetemen, ha elmaradnak az érettségik - egy friss tanulmány szerint sok diákot megvisel, hogy nagyobb megmérettetés nélkül került be az egyetemre.
Az Egyesült Királyság iskoláiban már második éve maradtak el az év végi és az érettségi vizsgák, a diákokat a tanáraik osztályozták. Egy részük már rég egyetemista, de sokaknak komoly problémát okoz a helyzet elfogadása.
Egy friss tanulmány szerint a legtöbb diák úgynevezett imposztor szindrómában szenved - azaz nem tudják elfogadni, hogy sikerült bekerülniük az egyetemre – írja a Guardian. Az imposztor szindróma a pszichológiai meghatározás alapján az a jelenség, amikor az emberek egyáltalán nem hisznek magukban, és folyton megkérdőjelezik, hogy valóban megérdemlik-e mindazt, amit elértek.
Az egyetemekre érkező hallgatók közül sokan "csalónak" érezhetik magukat, mivel nem volt lehetőségük arra, hogy a korábbi évfolyamokhoz hasonlóan a központi vizsgákon kaphassanak osztályzatokat - áll a Leedsi Egyetem tanulmányában.
A tanulmány szerint ez a mentalitás különösen a hátrányos helyzetű diákokat érintheti, néhányukat a lemorzsolódás veszélye is fenyegeti - emelik ki. Mivel ez általános probléma lehet a szigetországban, az oktatási kormányzat arra kéri az egyetemeket, segítsék és erősítsék a hallgatók összetartozását, fektessenek nagyobb hangsúlyt arra, hogy a friss egyetemisták megtalálják a helyüket a campuson. Sőt, ha kell, szervezzenek kiscsoportos felkészítőket azoknak, akik esetleg már az elején lemaradnak.
Rekordok az egyetemeken
Idén nyáron - ahogy 2019-ben is - a tanárok értékelték a diákok teljesítményét, és a felvételihez szükséges jegyekről is ők döntöttek Angliában, Walesben és Észak-Írországban. A friss statisztikák szerint az egyetemre jelentkezők 45 százaléka kapott A/A+ értékelést (azaz a legjobb megszerezhető jegyet), míg a 2019-ben csupán a diákok 25 százaléka szerzett kiváló osztályzatot. Az brit oktatási minisztérium ezzel kapcsolatban azt mondta: ”a vizsgákat 2022-ben meg kell szervezni, esetleges könnyítésekkel azoknak a tanulóknak, akik kimaradtak az oktatásból a vírus miatt".
Az Egyesült Királyság felvételi szolgálata, a UCAS adatai szerint egyébként 272 ezer tizennyolc éves került be idén a felsőoktatásba. A korosztály 38 százaléka adta be jelentkezését valamelyik egyetemre: ez a szám rekordmagasnak számít az országban, az elmúlt tanév viszontagságaira, többek között az online oktatásra, a közösségi programok hiányára tekintettel pedig különösen meglepő a nagy érdeklődés.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
