Anglia lehet a példa arra, mi történik a hallgatókkal az egyetemen, ha elmaradnak az érettségik - egy friss tanulmány szerint sok diákot megvisel, hogy nagyobb megmérettetés nélkül került be az egyetemre.
Az Egyesült Királyság iskoláiban már második éve maradtak el az év végi és az érettségi vizsgák, a diákokat a tanáraik osztályozták. Egy részük már rég egyetemista, de sokaknak komoly problémát okoz a helyzet elfogadása.
Egy friss tanulmány szerint a legtöbb diák úgynevezett imposztor szindrómában szenved - azaz nem tudják elfogadni, hogy sikerült bekerülniük az egyetemre – írja a Guardian. Az imposztor szindróma a pszichológiai meghatározás alapján az a jelenség, amikor az emberek egyáltalán nem hisznek magukban, és folyton megkérdőjelezik, hogy valóban megérdemlik-e mindazt, amit elértek.
Az egyetemekre érkező hallgatók közül sokan "csalónak" érezhetik magukat, mivel nem volt lehetőségük arra, hogy a korábbi évfolyamokhoz hasonlóan a központi vizsgákon kaphassanak osztályzatokat - áll a Leedsi Egyetem tanulmányában.
A tanulmány szerint ez a mentalitás különösen a hátrányos helyzetű diákokat érintheti, néhányukat a lemorzsolódás veszélye is fenyegeti - emelik ki. Mivel ez általános probléma lehet a szigetországban, az oktatási kormányzat arra kéri az egyetemeket, segítsék és erősítsék a hallgatók összetartozását, fektessenek nagyobb hangsúlyt arra, hogy a friss egyetemisták megtalálják a helyüket a campuson. Sőt, ha kell, szervezzenek kiscsoportos felkészítőket azoknak, akik esetleg már az elején lemaradnak.
Rekordok az egyetemeken
Idén nyáron - ahogy 2019-ben is - a tanárok értékelték a diákok teljesítményét, és a felvételihez szükséges jegyekről is ők döntöttek Angliában, Walesben és Észak-Írországban. A friss statisztikák szerint az egyetemre jelentkezők 45 százaléka kapott A/A+ értékelést (azaz a legjobb megszerezhető jegyet), míg a 2019-ben csupán a diákok 25 százaléka szerzett kiváló osztályzatot. Az brit oktatási minisztérium ezzel kapcsolatban azt mondta: ”a vizsgákat 2022-ben meg kell szervezni, esetleges könnyítésekkel azoknak a tanulóknak, akik kimaradtak az oktatásból a vírus miatt".
Az Egyesült Királyság felvételi szolgálata, a UCAS adatai szerint egyébként 272 ezer tizennyolc éves került be idén a felsőoktatásba. A korosztály 38 százaléka adta be jelentkezését valamelyik egyetemre: ez a szám rekordmagasnak számít az országban, az elmúlt tanév viszontagságaira, többek között az online oktatásra, a közösségi programok hiányára tekintettel pedig különösen meglepő a nagy érdeklődés.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
