A Magyar Nemzet információi szerint eredményre jutott az Oktatási Hivatal vizsgálata Karácsony Gergely nyelvvizsgájának ügyében.
Karácsony Gergelyt jogszerűtlenül alkalmazta tanársegédként és adjunktusként a Budapesti Corvinus Egyetem – a Magyar Nemzet információi szerint erre az eredményre jutott az Oktatási Hivatal (OH) vizsgálata.
A hivatal azért kezdett vizsgálódni, mert a főpolgármester C típusú nyelvvizsga, államilag elismert oklevél hiányában dolgozott az egyetemen, holott csupán egy lektorátusi vizsgája volt. Utóbbi a diploma átvételéhez elegendő, arra azonban a Magyar Nemzet szerint már nem jogosította volna fel őt, hogy tanársegédként, később pedig adjunktusként állást vállaljon az egyetemen.
Az adjunktusi kinevezése is szabálytalannak bizonyult, mert Karácsony a rendelkezésre álló dokumentumok alapján nem kezdte meg a doktorjelölti jogviszonyt - írja a Magyar Nemzet. A szabályzat szerint a kinevezési feltételek között rögzíteni kellett volna, hogy Karácsony három éven belül létesítsen doktorjelölti jogviszonyt, ellenkező esetben felmentik állásából. Ez azonban a határidőig nem történt meg; később, 2014. augusztus 31-én Karácsony maga kezdeményezte a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését.
Mindenkinek kell, de az alapítványi egyetemek oktatóinak nem?
A téma hetekig foglalkoztatta a kormánymédiát, az ügyből így lett vizsgálat. Azonban nemcsak Karácsony Gergely esetében merült fel a kérdés. Vajon az átszabott Színház- és Filmművészeti Egyetemre újonnan felvett oktatóinál is ellenőrzi az Oktatási Hivatal, hogy mindenkinek megvan-e a két nyelvvizsgája? Erre a kérdésre szeretett volna választ kapni Csáki Judit színházkritikus. Elképesztő választ kapott még júniusban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
