Kína szigorít: nem oktathatnak online a magántanárok

A kormány ezzel nemcsak a szülők anyagi helyzetén könnyítene, de a gyermekvállalási kedvet is növelné.

  • Bezzeg Hanna

Kínában a magántanárok többé nem tarthatnak online órákat, és kávézókban, hotelekben, vagy egyéb, „nem-regisztrált” helyszíneken sem fogadhatnak diákokat – írja a Reuters.

Az országban nagy nyomás nehezedik az iskoláskorú gyermekekre és családjaikra: a magas színvonalú felsőoktatásba nem könnyű bekerülni, ezért sok szülő küldi felzárkóztató vagy tehetséggondozó magánórára gyermekét. Az iparág tehát virágzik, a gyermeknevelés költségeit azonban az egekbe repítik a különórák díjai, ami nem növeli gyermekvállalási kedvet az országban.

A kínai kormány a problémára már korábban is igyekezett megoldást találni, a szülők és a magánórát nyújtó cégek azonban mindig megtalálták a kiskapukat: egyes ügynökségek „bentlakásos” oktatókat reklámoztak, akik közel havi 1 300 000 forintért vállalták a gyermekek oktatását, míg más cégek „kulturális kommunikáció”, vagy éppen „takarító szolgálat” címszó alatt hirdettek magánórákat.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.