Az egyetem anonim kérdőívben gyűjti az adatokat, de a belépéshez mindenkinek az egyedi azonosítóját kell használnia.
Az egyetem már múlt héten bejelentette, hogy a tanév elején felmérik az egyetemi polgárok átoltottságának a szintjét - mindenki, akinek van caesar-azonosítója (azaz egyedi kódja az egyetem informatikai rendszeréhez) anonim kérdőívet kap majd, ezt pedig hetente újra megteszik az aktuális adatok felméréséhez - áll az egyetem tájékoztatójában. Ez azt jelenti, nem csak a hallgatóknak, hanem az oktatóknak és az egyetemen dolgozóknak is ki kell majd tölteniük a kérdőívet.
Az első kérdőív meg is érkezett az érintettekhez, amiben (bár az egyetem kiemeli, nem tárolnak személyes adatokat, az azonosítók csak a belépéshez kellenek) a diákoknak nemcsak azt kell megadniuk, hogy hányszor oltották őket, hanem azt is, hogy melyik vakcinát kapták - tudta meg az Eduline. Sőt arra is rákérdeznek, azok, akik átestek fertőzésen vagy elkapták azt, elképzelhetőnek tartják-e, hogy másnak az egyetemen átadták vagy ott fertőződtek meg.
Az ELTE egyébként több szabállyal is készült a szemeszterkezdésre, a közösségi terekben (így különösen tantermekben, ügyfélfogadási helyiségekben, folyosókon) az orrot és szájat eltakaró maszk használata mindenkinek kötelező.
Ami az egyetemi rendezvényeket érinti, az ELTE közölte, ezekre a jelenleg hatályos szabályok vonatkoznak: csak koronavírus ellen védett személy vehet részt rajtuk. Sőt az Informatikai Kar hallgatóinak sajátos rendszerben indul a félév: az őszi félévben két részre osztják a hallgatókat, akiknek csoportonként felváltva kell bejárniuk az „élő” órákra. Azokat a hallgatókat, akiknek a neve A-K betűvel kezdődik, az „A” hétre, míg a többieket a „B” hétre sorolták be Az „A” hét szeptember 6-án, míg a „B” hét a szeptember 13-án kezdődik, ezek aztán felváltva ismétlődnek egészen a szorgalmi időszak végéig. Az ELTE hozzátette: az így besorolt hallgatók a karon tartott hibrid órákon a saját hetükben jelennek meg személyesen, míg az alternatív héten csak online vesznek részt az órákon, csak speciális esetekben, az oktatóval egyeztetve, illetve a fix csoportokban lehetnek ez alól kivételek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
