Indul az őszi félév: több helyen kötelező maszkviseléssel és létszámkorlátokkal kezdődik az egyetem

A legtöbb egyetemen ma indul az őszi félév, és bár korábban már sok helyen bejelentették a koronavírus-járvány miatt bevezetett szabályokat, vannak olyan intézmények, ahol a napokban szigorítottak. Mutatjuk a szabályokat.

  • Csik Veronika

Bár az egyetemek a héten kapták meg az ITM útmutatását, sok helyen már a korábban közzétették az őszi szemeszter szabályait. Múlt heti cikkünkben még arról írtunk, hogy az intézmények hagyományos, "jelenléti" oktatásra készülnek, mindössze a nagyobb létszámú előadásokat tartják meg online, és jellemzően a maszkhasználatot sem tették kötelezővé.

Azóta azonban több egyetemről érkeznek hírek szigorításról. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem járványügyi tájékoztatójából kiderül például, hogy a közösségi terekben (például tantermekben, ügyfélfogadási helyiségekben, folyosókon) az orrot és szájat eltakaró maszk használata mindenkinek kötelező, emellett az egyetem a tanév elején felméri az átoltottság szintjét anonim kérdőív segítségével, majd ezt hetente újra megteszik az aktuális adatok felméréséhez.

Az ELTE Informatikai Karán sajátos megoldást használ majd: az őszi félévben két részre osztják a hallgatókat, akiknek csoportonként felváltva kell bejárniuk az „élő” órákra. Azokat a hallgatókat, akiknek a neve A-K betűvel kezdődik, az „A” hétre, míg a többieket a „B” hétre sorolták be Az „A” hét szeptember 6-án, míg a „B” hét a szeptember 13-án kezdődik, ezek aztán felváltva ismétlődnek egészen a szorgalmi időszak végéig. Az ELTE hozzátette: az így besorolt hallgatók a karon tartott hibrid órákon a saját hetükben jelennek meg személyesen, míg az alternatív héten csak online vesznek részt az órákon, csak speciális esetekben, az oktatóval egyeztetve, illetve a fix csoportokban lehetnek ez alól kivételek.

Szegeden a Welcome Camp-Összegyetemi Gólyatábor nevű rendezvény marad el a bizonytalan járványhelyzet miatt - ezt kedden jelentette be a Facebookon a hallgatói önkormányzat. Legutóbb 2019-ben tartották meg a szegedi egyetem fesztiválját, akkor három napon át, több színpadon voltak programok.

A legtöbb egyetemen hasonlóan alakulnak majd a szabályok: maszkviselés és létszámkorlátok, vagy hibrid órarend. A Budapesti Corvinus Egyetem már hetekkel ezelőtt bejelentette, alapvetően jelenléti oktatásra készülnek, a tervek szerint a gyakorlatokat, szemináriumokat a hagyományos formában tartják majd meg, viszont a magyar nyelvű képzéseken a 150, az angol vagy német nyelvűeken a 60 főnél nagyobb előadásokat kizárólag online lehet megtartani.

A Budapesti Gazdasági Egyetemen már az 50 fő feletti előadásokat is online tartják meg, minden más foglalkozás személyesen zajlik majd. A Semmelweis Egyetemen az orvos- és egészségtudományi képzéseken alapvetően gyakorlati oktatásra készülnek, így a klinikai gyakorlati órákat is személyesen tartják - írja az egyetem. Az elméleti előadások ugyancsak személyesen lesznek szeptembertől. Ezen felül az egészségügyi intézményekben kötelező a maszkviselés, így a klinikai gyakorlati órákon az orvosoknak és a hallgatóknak is maszkot kell viselniük, az előadásokon azonban nem.

A Károli Gáspár Református Egyetemen szintén jelenléti oktatással indul a félév. Az egyetemen nem lesz kötelező a maszkviselés szeptembertől - közölte az intézmény. A Pécsi Tudományegyetem is jelenléti oktatásra készül a 2020/2021-es tanév őszi félévében, ugyanakkor felkészültek a hibrid vagy online oktatásra is - írták korábban a megkeresésünkre. Hozzátették, a kormányzati járványügyi előírásoknál és javaslatoknál szigorúbb intézkedéseket nem szeretnének bevezetni, de a meglévő korlátozások betartására külön figyelmet fordítanak majd.

A Szegedi Tudományegyetem is személyes oktatásra készül szeptembertől, de három különböző modellt is felállítottak a félévkezdéshez, amelyek a járványügyi helyzet három szintjéhez igazodnak: ha kell, hibrid, ha kell, online oktatásra állnak át.

A korábbi összegző cikkünket a témában itt olvashatjátok el az egyetemi szabályokkal:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.