Névsor szerint osztották ketté a hallgatókat az ELTE egyik karán: nem együtt kezdik az egyetemet

Az ELTE Informatikai Karán az őszi félévben két részre osztják a hallgatókat, akiknek csoportonként felváltva kell bejárniuk élőben az órákra.

  • Csik Veronika

Nemrég kapták meg a tájékoztatást az ELTE IK-n tanuló hallgatók arról, hogy sajátos rendszerben kezdődik a félév – a fele csapat 6-án kezd, a másik 13-án. A 24.hu meg is kereste az egyetemet az új szabályról, ahol elmondták:

Azok a hallgatók, akiknek a Neptunban regisztrált nevük A-K betűkkel kezdődik, az „A” hétre, míg akiknek L-Z betűkkel kezdődik, a „B” hétre kerültek besorolásra. Az „A” hét a szeptember 6-i héttel, míg a „B” hét a szeptember 13-i héttel kezdődik, ezek aztán felváltva ismétlődnek egészen a szorgalmi időszak végéig.

Az ELTE hozzátette: az így besorolt hallgatók a karon tartott hibrid órákon a saját hetükben jelennek meg személyesen, míg az alternatív héten csak online vesznek részt az órákon, csak speciális esetekben, az oktatóval egyeztetve, illetve a fix csoportokban lehetnek ez alól kivételek.

A tervek szerint az oktatók az órákat a tanteremből tartják meg jellemzően szinkron online. A gyakorlatokon kötelező a személyes részvétel kéthetente azoknak, akik nem kaptak távolléti oktatásra engedélyt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.