A legtöbb egyetemen a napokban kezdődött a beiratkozás és a tantárgyfelvétel, a koronavírus-járvány miatt az intézmények azonban idén is szigorú szabályokkal vágnak neki a tanévnek. Mutatjuk, kell-e maszk a Corvinuson vagy az ELTE kampuszain, lesz-e lázmérés Miskolcon, és milyen vészforgatókönyvekkel készül az őszi szemeszterre a szegedi egyetem.
A Budapesti Corvinus Egyetem alapvetően jelenléti oktatásra készül, a tervek szerint a gyakorlatokat, szemináriumokat a hagyományos formában tartják majd meg, viszont a magyar nyelvű képzéseken a 150, az angol vagy német nyelvűeken a 60 főnél nagyobb előadásokat kizárólag online lehet megtartani. Az egyetem épületeiben jelenleg nem kötelező a maszkviselés és a testhőmérséklet-mérés.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az elmúlt időszakban bevált online és hibrid megoldásokat átemeli a normál működési rendbe - közölte az egyetem. Ez azt jelenti, hogy egyes órákat vagy képzéseket a járványhelyzettől függetlenül is online hirdetnek majd meg. Az ELTE ugyanakkor azt is kiemelte:
Az első félévétől az oltási védettség hiánya önmagában nem jogosítja a hallgatókat a távolléti oktatási lehetőséget biztosító kivételes tanulmányi rendre, a munkavállalókat (oktatókat és oktatást-kutatást támogató dolgozókat) pedig az otthoni munkavégzésre.
A Budapesti Gazdasági Egyetemen már az 50 fő feletti előadásokat is online tartják meg, minden más foglalkozás személyesen zajlik majd, és nem lesz kötelező maszkviselés, sem testhőmérséklet-mérés. A Semmelweis Egyetemen az orvos- és egészségtudományi képzéseken alapvetően gyakorlati oktatásra készülnek, így a klinikai gyakorlati órákat is személyesen tartják - írja az egyetem. Az elméleti előadások ugyancsak személyesen lesznek szeptembertől. Ezen felül az egészségügyi intézményekben kötelező a maszkviselés, így a klinikai gyakorlati órákon az orvosoknak és a hallgatóknak is maszkot kell viselniük, az előadásokon azonban nem.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem is újabb járványügyi szabályok bevezetésével készül a 2021/22-es első félévre. A beiratkozásra, amely több karon tömeggel fog járni, kötelező lesz a maszkviselést. Az egyetemen lesz lázmérés, fertőtlenítés, szellőztetés.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is jelenléti oktatási rendben kezdődik a félév, a kurzusokat ennek megfelelően kell meghirdetni, de egyes esetekben az órákat vagy vizsgákat - például az elsőéves hallgatók ismeretfelmérését, azaz a „nulladik zh”-t - online is meg lehet majd tartani. Arra nem tér ki a tájékoztató, lesz-e az egyetemen létszámkorlát az előadásokon, és kötelező lesz-e a maszkviselés.
| Külföldön is készülnek a tanévkezdésre |
Az egyetemek világszerte változatos forgatókönyvvel készülnek a tanévkezdésre. Németországban felemásan indul az őszi szemeszter: a kis létszámú órákat személyesen – maszkhasználattal és távolságtartással – szervezik majd meg, a nagyobb előadásokat azonban digitálisan fogják megtartani. Az ország arra készül, hogy ha romlik a járványhelyzet, teljesen online oktatásra állnak majd át. Olaszországban 12 éves kor felett csak "zöld igazolvánnyal" lehet az oktatási intézmények területére lépni – ezt azok kaphatják meg, akik megkapták az oltást, átestek a betegségen vagy negatív teszttel rendelkeznek. Szigorú büntetés vár majd azokra, akik nem tesznek eleget a szabályoknak, öt nap hiányzás után ugyanis az oktatókat felfüggeszthetik. Bár Angliában megszűnt a kötelező maszkviselés az oktatási intézményekben, szakértők úgy vélik, hogy zárt terekben és nagy tömegben érdemes hordani azt. A szigetországban az őszi félév kezdetekor tesztelni is fogják a hallgatókat. |
A Károli Gáspár Református Egyetemen szintén jelenléti oktatással indul a félév. Az egyetemen nem lesz kötelező a maszkviselés szeptembertől - közölte az intézény. A Pécsi Tudományegyetem is jelenléti oktatásra készül a 2020/2021-es tanév őszi félévében, ugyanakkor felkészültek a hibrid vagy online oktatásra is - írták a megkeresésünkre. Hozzátették, a kormányzati járványügyi előírásoknál és javaslatoknál szigorúbb intézkedéseket nem szeretnének bevezetni, de a meglévő korlátozások betartására külön figyelmet fordítanak majd.
A Szegedi Tudományegyetem is személyes oktatásra készül szeptembertől, de három különböző modellt is felállítottak a félévkezdéshez, amelyek a járványügyi helyzet három szintjéhez igazodnak: ha kell, hibrid, ha kell, online oktatásra állnak át.
A Miskolci Egyetemen jelenléti oktatással indítják az őszi szemesztert, de felkészültek arra is, hogy ha kell, azonnal át tudjanak állni online oktatásra. A maszkhasználat jelenleg nem kötelező. Amennyiben ez változik – különösen a zárt légtérben tartott foglalkozásokon vagy eseményeken –, új szabályokat hoznak. Igaz ez a bejáratoknál korábban alkalmazott testhőmérséklet-mérésre és a kézfertőtlenítésre is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
