Így készülnek a szeptemberre a legnagyobb egyetemek: itt vannak az aktuális szabályok

A legtöbb egyetemen a napokban kezdődött a beiratkozás és a tantárgyfelvétel, a koronavírus-járvány miatt az intézmények azonban idén is szigorú szabályokkal vágnak neki a tanévnek. Mutatjuk, kell-e maszk a Corvinuson vagy az ELTE kampuszain, lesz-e lázmérés Miskolcon, és milyen vészforgatókönyvekkel készül az őszi szemeszterre a szegedi egyetem.

  • Csik Veronika

A Budapesti Corvinus Egyetem alapvetően jelenléti oktatásra készül, a tervek szerint a gyakorlatokat, szemináriumokat a hagyományos formában tartják majd meg, viszont a magyar nyelvű képzéseken a 150, az angol vagy német nyelvűeken a 60 főnél nagyobb előadásokat kizárólag online lehet megtartani. Az egyetem épületeiben jelenleg nem kötelező a maszkviselés és a testhőmérséklet-mérés.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az elmúlt időszakban bevált online és hibrid megoldásokat átemeli a normál működési rendbe - közölte az egyetem. Ez azt jelenti, hogy egyes órákat vagy képzéseket a járványhelyzettől függetlenül is online hirdetnek majd meg. Az ELTE ugyanakkor azt is kiemelte:

Az első félévétől az oltási védettség hiánya önmagában nem jogosítja a hallgatókat a távolléti oktatási lehetőséget biztosító kivételes tanulmányi rendre, a munkavállalókat (oktatókat és oktatást-kutatást támogató dolgozókat) pedig az otthoni munkavégzésre.

A Budapesti Gazdasági Egyetemen már az 50 fő feletti előadásokat is online tartják meg, minden más foglalkozás személyesen zajlik majd, és nem lesz kötelező maszkviselés, sem testhőmérséklet-mérés. A Semmelweis Egyetemen az orvos- és egészségtudományi képzéseken alapvetően gyakorlati oktatásra készülnek, így a klinikai gyakorlati órákat is személyesen tartják - írja az egyetem. Az elméleti előadások ugyancsak személyesen lesznek szeptembertől. Ezen felül az egészségügyi intézményekben kötelező a maszkviselés, így a klinikai gyakorlati órákon az orvosoknak és a hallgatóknak is maszkot kell viselniük, az előadásokon azonban nem.

MTI/Czeglédi Zsolt

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem is újabb járványügyi szabályok bevezetésével készül a 2021/22-es első félévre. A beiratkozásra, amely több karon tömeggel fog járni, kötelező lesz a maszkviselést. Az egyetemen lesz lázmérés, fertőtlenítés, szellőztetés.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is jelenléti oktatási rendben kezdődik a félév, a kurzusokat ennek megfelelően kell meghirdetni, de egyes esetekben az órákat vagy vizsgákat - például az elsőéves hallgatók ismeretfelmérését, azaz a „nulladik zh”-t -  online is meg lehet majd tartani. Arra nem tér ki a tájékoztató, lesz-e az egyetemen létszámkorlát az előadásokon, és kötelező lesz-e a maszkviselés.

Külföldön is készülnek a tanévkezdésre

Az egyetemek világszerte változatos forgatókönyvvel készülnek a tanévkezdésre. Németországban felemásan indul az őszi szemeszter: a kis létszámú órákat személyesen – maszkhasználattal és távolságtartással – szervezik majd meg, a nagyobb előadásokat azonban digitálisan fogják megtartani. Az ország arra készül, hogy ha romlik a járványhelyzet, teljesen online oktatásra állnak majd át.

Olaszországban 12 éves kor felett csak "zöld igazolvánnyal" lehet az oktatási intézmények területére lépni – ezt azok kaphatják meg, akik megkapták az oltást, átestek a betegségen vagy negatív teszttel rendelkeznek. Szigorú büntetés vár majd azokra, akik nem tesznek eleget a szabályoknak, öt nap hiányzás után ugyanis az oktatókat felfüggeszthetik.

Bár Angliában megszűnt a kötelező maszkviselés az oktatási intézményekben, szakértők úgy vélik, hogy zárt terekben és nagy tömegben érdemes hordani azt. A szigetországban az őszi félév kezdetekor tesztelni is fogják a hallgatókat.

A Károli Gáspár Református Egyetemen szintén jelenléti oktatással indul a félév. Az egyetemen nem lesz kötelező a maszkviselés szeptembertől - közölte az intézény. A Pécsi Tudományegyetem is jelenléti oktatásra készül a 2020/2021-es tanév őszi félévében, ugyanakkor felkészültek a hibrid vagy online oktatásra is - írták a megkeresésünkre. Hozzátették, a kormányzati járványügyi előírásoknál és javaslatoknál szigorúbb intézkedéseket nem szeretnének bevezetni, de a meglévő korlátozások betartására külön figyelmet fordítanak majd.

MTI/Czeglédi Zsolt

A Szegedi Tudományegyetem is személyes oktatásra készül szeptembertől, de három különböző modellt is felállítottak a félévkezdéshez, amelyek a járványügyi helyzet három szintjéhez igazodnak: ha kell, hibrid, ha kell, online oktatásra állnak át.

A Miskolci Egyetemen jelenléti oktatással indítják az őszi szemesztert, de felkészültek arra is, hogy ha kell, azonnal át tudjanak állni online oktatásra. A maszkhasználat jelenleg nem kötelező. Amennyiben ez változik – különösen a zárt légtérben tartott foglalkozásokon vagy eseményeken –, új szabályokat hoznak. Igaz ez a bejáratoknál korábban alkalmazott testhőmérséklet-mérésre és a kézfertőtlenítésre is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu