Kötelező maszkviselés a beiratkozáson, online oktatás és létszámkorlátok – újabb egyetemi szabályok

A védettségi igazolvány hiánya még nem ok az online oktatásra - szigorú szabályokkal készülnek az őszi szemeszterre az egyetemek.

  • Csik Veronika

Ahogy korábban már írtunk róla, a Corvinusaon 150, a BGE-n 50 főnél nagyobb kurzusokat már csak online lehet megtartani az egyetemeken ősztől, a szegedi egyetemen pedig bár személyesen indul a félév, több forgatókönnyvel is készülnek az első félévre. Van azonban, ahol még komolyabb kikötések születtek:

A 2021/22-es tanév első félévétől az oltási védettség hiánya önmagában nem jogosítja a hallgatókat a távolléti oktatási lehetőséget biztosító kivételes tanulmányi rendre, a munkavállalókat (oktatókat és oktatást-kutatást támogató dolgozókat) pedig az otthoni munkavégzésre

- közölte az Eduline megkeresésére az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Hozzátették, a teljes egyetemre érvényes, egységes szabályokat és előírásokat az ELTE Járványügyi Operatív Koordináló Testülete (JOKT) hozza meg a mindenkori, hatályos jogszabályok által megszabott kereteken belül.

A jelenlegi szabályozás szerint az ELTE a szeptemberi félévét jelenléti oktatással kezdi meg, ugyanakkor a digitális oktatásnak az elmúlt időszakban bevált online és hibrid megoldásait átemeli a normál működési rendbe - emelte ki az egyetem. A tervek szerint figyelve a járvány alakulását és az egyetemi átoltottságot alakítják majd a hallgatókra vonatkozó szabályokat.

Szintén a megkeresésünkre közölte a Miskolci Egyetem, jelen állás szerint jelenléti oktatással indítják az őszi szemesztert. Hozzátették, felkészültek arra is, hogy amennyiben szükséges, azonnal át tudjanak állni online oktatásra. A maszkhasználat – ugyancsak jelen pillanatban – nem kötelező. Amennyiben ez változik – különösen a zárt légtérben tartott foglalkozásokon vagy eseményeken – új szabályokat hoznak. Igaz ez a bejáratoknál korábban alkalmazott testhőmérséklet mérésre, és kötelező kézfertőtlenítésre is.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem is újabb járványügyi szabályok bevezetésével készül a 2021/22-es első félévre. A beiratkozásra, amely több karon tömeggel fog járni, előírják a maszkviselést. Az egyetemen lesz lázmérés, fertőtlenítés, szellőztetés és a diplomaosztókon is csak 60-an vehetnek majd részt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.