Van olyan egyetem, ahol szeptembertől a 150 főnél nagyobb előadásokat csak online lehet megtartani, máshol ezt a határt 50 főnél húzták meg. Olyan intézmény is van, ahol három forgatókönyvet is kidolgoztak a következő félévre, azok közül a járványügyi helyzet alapján "választanak" majd. Pár héttel a szeptemberi szemeszterkezdés előtt arról kérdeztük az egyetemeket, milyen szabályokkal készülnek az új tanévre.
A Corvinus Egyetem alapvetően jelenléti oktatással tervezi indítani a 2021/2022-es tanévet, a tervek szerint személyesen lesznek a gyakorlatok, szemináriumok, viszont a magyar nyelvű képzéseknél a 150 főnél, angol vagy német nyelvűeknél a 60 főnél nagyobb előadások kizárólag online tarthatóak meg
- közölte az egyetem az Eduline kérdésére. Hozzátették, jelenleg nem kötelező az egyetem épületein belül a maszkviselés, de ha a járványügyi helyzet szükségessé teszi, akkor az egyetem is kötelezővé teszi az épületen és tantermeken belüli maszkviselést a hallgatóknak. Hasonló a helyzet a kötelező testhőmérséklet-méréssel: akkor lesz újból a bejáratoknál, ha azt a központi szabályozás elrendeli a felsőoktatási intézmények számára.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az őszi szemeszterben személyes oktatást tervez - írta az egyetem korábban az Eduline-nak. "Azoknak viszont, akik a NEK vendégeinek elszállásolása miatt később tudnak beköltözni a kollégiumba - és így előfordulhat, hogy hiányoznak a foglalkozásokról -, online formában biztosítjuk az oktatást. Arról, hogy ez szinkron vagy aszinkron módon zajlik, az adott tárgy oktatója saját hatáskörben hozhat döntést" - tették hozzá.
Van, ahol három "vészforgatókönyvvel" készülnek
Alacsonyabbra tette a létszámkorlátot a Budapesti Gazdasági Egyetem, náluk már az 50 fő feletti előadásokat is online tartják meg, minden mást személyesen zajlik majd. Nem lesz kötelező maszkviselés, sem testhőmérséklet-mérés. "Az elmúlt három félév tapasztalatai alapján fel vagyunk készülve arra, hogy az esetleges korlátozó intézkedéseket rövid idő alatt bevezessük, fenntartva az oktatás folytonosságát és biztosítva azt, hogy a hallgatók teljesíthessék a felvett tárgyakat" - tette hozzá a BGE.
A Pécsi Tudományegyetem is jelenléti oktatásra készül a 2020/21. tanév őszi félévében, ugyanakkor felkészültek a hibrid vagy online oktatásra is - írták a megkeresésünkre. Hozzátették, a kormányzati járványügyi előírásoknál és javaslatoknál szigorúbb intézkedéseket nem szeretnének bevezetni, de a meglévő korlátozások betartására külön figyelmet fordítanak majd.
"Mindenképp készülünk a személyes jelenlét mellett a hibrid oktatás, de akár az újbóli teljes online oktatásra is" - közölte a Szegedi Tudományegyetem. Ők három modellt is felállítottak a félévkezdésre:
Természetesen az egyes modellek a járványügyi helyzet három szintjéhez igazodnak - tette hozzá az egyetem.
Azt, hogy mikor kezdődik az őszi félév, itt nézhetitek meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
