A gimnáziumok nevelik ki a legtöbb egyetemistát, de vajon hányan kezdik el az egyetemet rögtön érettségi után? Mennyire jellemző a halasztás és mennyi az átlagéletkor az egyes szakok indulásakor? A friss kutatásból kiderül.
Az Eurostudent friss kutatásából kiderül, hogy az egyetemi hallgatók háromnegyede gimnáziumból kerül a felsőoktatásba. Az esti vagy levelező képzésbe azonban az átlagnál többen kerülnek be szakgimnáziumból.
A hallgatók több, mint háromnegyede állami vagy (korábban) önkormányzati fenntartású intézményből érkezik az egyetemre, ugyanakkor magas azon hallgatók aránya (17%), akik egyházi fenntartású középiskolában érettségiztek. Az egyetemi fenntartású vagy alapítványi intézményekből a hallgatók csak egy is százaléka (4-4%) kerül a felsőoktatásba.
Sokan kifogásolják a középiskolai oktatást
A megkérdezett egyetemisták közel hattizede elégedett azzal a felkészítéssel, amit középiskolában kapott, a maradék közel 40%-azonban kifogásolja azt.
„Összességében a főként műszaki képzéseken, illetve a művészeti képzéseken tanulók között volt nagyon magas a középiskolából hozott tudásukat elégtelennek érzők aránya, mely megközelítette vagy akár meg is haladta körükben az 50%-ot” - derült ki a felmérésből.
Hány évesen kezdik az egyetemet?
A nappalis hallgatók átlagéletkora az első képzés elkezdésekor 19 és fél év, ami azt mutatja, hogy a nappali munkarendűek nagy arányban első képzésüket végzik. Ezzel szemben a részidős - esti vagy levelező - képzésre járók átlagosan 24 évesen kezdték első képzésüket. Ez a felmérés szerint arra utalhat, hogy a részidős hallgatók jelentős aránya végzett már korábban valamilyen másik képzést.
A hallgatóknak csupán egy elenyésző aránya, mindössze 2%-uk nem kezdi meg felsőoktatási tanulmányait közvetlenül az érettségi után, csak valamivel később.
A főleg hitéleti képzéseket kínáló egyházi intézményekben tanulók esetében valamivel magasabbak a fenti értékek: ők átlagosan jóval idősebbek, majdnem 29 évesek az első képzésük megkezdésekor.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
