Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Az Eurostudent friss kutatásából kiderül, hogy az egyetemi hallgatók háromnegyede gimnáziumból kerül a felsőoktatásba. Az esti vagy levelező képzésbe azonban az átlagnál többen kerülnek be szakgimnáziumból.
A hallgatók több, mint háromnegyede állami vagy (korábban) önkormányzati fenntartású intézményből érkezik az egyetemre, ugyanakkor magas azon hallgatók aránya (17%), akik egyházi fenntartású középiskolában érettségiztek. Az egyetemi fenntartású vagy alapítványi intézményekből a hallgatók csak egy is százaléka (4-4%) kerül a felsőoktatásba.
Sokan kifogásolják a középiskolai oktatást
A megkérdezett egyetemisták közel hattizede elégedett azzal a felkészítéssel, amit középiskolában kapott, a maradék közel 40%-azonban kifogásolja azt.
„Összességében a főként műszaki képzéseken, illetve a művészeti képzéseken tanulók között volt nagyon magas a középiskolából hozott tudásukat elégtelennek érzők aránya, mely megközelítette vagy akár meg is haladta körükben az 50%-ot” - derült ki a felmérésből.
Hány évesen kezdik az egyetemet?
A nappalis hallgatók átlagéletkora az első képzés elkezdésekor 19 és fél év, ami azt mutatja, hogy a nappali munkarendűek nagy arányban első képzésüket végzik. Ezzel szemben a részidős - esti vagy levelező - képzésre járók átlagosan 24 évesen kezdték első képzésüket. Ez a felmérés szerint arra utalhat, hogy a részidős hallgatók jelentős aránya végzett már korábban valamilyen másik képzést.
A hallgatóknak csupán egy elenyésző aránya, mindössze 2%-uk nem kezdi meg felsőoktatási tanulmányait közvetlenül az érettségi után, csak valamivel később.
A főleg hitéleti képzéseket kínáló egyházi intézményekben tanulók esetében valamivel magasabbak a fenti értékek: ők átlagosan jóval idősebbek, majdnem 29 évesek az első képzésük megkezdésekor.
