Továbbra sem mennek külföldre a magyar egyetemisták, még egy félévre sem. De vajon mennyire jelent vajon akadályt a nyelvtudás hiánya vagy a pénzügyi teher egy Erasmus félévhez?
Az Eurostudent nemzetközi kutatásának eredményeiből kiderül, mennyire vonzza a magyar egyetemistákat a külföldi tanulmányút vagy szakmai gyakorlat gondolata:
a nappalis hallgatók csupán 9%-a vett részt valaha külföldi egyetemi vagy szakmai képzésen,
közel 36%-uk tervezi, vagy akár már szervezi is a kiutazást, a csekély többség azonban, azaz a hallgatók 52%-a nem vett még részt külföldi mobilitási - Erasmus vagy más nemzetközi ösztöndíjas -programban, és a jövőben sem tervezi azt.
A felmérésben megkérdezett nappali képzésben részt vevők 4%-a utazott külföldre ösztöndíjas programban, ezzel az aránnyal ez a típusú kiutazási forma a legnépszerűbb. A hallgatók 3%-a végzett szakmai gyakorlatot külföldön, ez a viszonylag alacsony érték azonban a felmérés készítői szerint összefügg a képzések jellegével. Nem minden képzésnek kötelező része a szakmai gyakorlat, illetve nem minden képzés esetében érhető el külföldi gyakorlati lehetőség.
A pénzügyi teher a legnagyobb visszatartó erő
Hiába az ösztöndíjak, arra a kérdésre, mi tartja vissza őket egy-két féléves külföldi tanulástól,
minden második hallgató, azaz a megkérdezettek 57%-a az anyagi nehézségeket említette.
Az egyetemisták 41%-a családjuktól vagy gyermeküktől való távollétre, míg 32%-a munkájuk elvesztésétől való félelemre hivatkozott. Kisebb arányban bár, de olyan indokok is felmerültek, mint az adminisztrációs folyamat nehézségei vagy a nyelvtudás hiánya.
Persze más akadályok is vannak. Például az eltérő egyetemi rendszerek és a kifejezetten hétköznapi kreditelismertetés problémai is közbeszólhatnak. Azoknak ugyanis, akik korábban már szereztek külföldön tapasztalatokat, 15%-a már a válaszadáskor csúszásban volt, és további egytizedük úgy gondolta, a program miatt csúszni fog. Persze ez sem mindenkinek akadály, a megkérdezettek között azok, a legnagyobb, közel kétharmados arányban azok között voltak, akik már konkrét előkészületeket tettek a külföldi résztanulmányaik miatt.
A felmérésből az is kiderül, hogy a nappali képzésben részt vevőknél népszerűbb már a kiutazás gondolata is, mint a nem nappalis hallgatók esetében. Egy kis érdekesség, hogy ha a szülők iskolázottsága szerint is összevetjük a hallgatókat, látható, hogy Erasmus-félévet vagy külföldi gyakorlatot nagyrészt azok terveznek, akiknek a szülei felsőfokú végzettségűek - állítja a kutatás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
