192 ezer forint: tényleg ennyit keres egy egyetemi adjunktus Magyarországon

Sokan osztották meg a Facebookon annak az egyetemi docensnek a posztját, aki arról írt: 192 ezer forintot keres doktori végzettséggel, folyamatos kutatói és publikálási kötelezettséggel.

  • Eduline

„Nem igazán tudom eldönteni, hogy ez a saját szégyenem kell hogy legyen (hogy ELTE-n tanítok) vagy inkább a magyar társadalom szégyene, hogy „ennyire (meg)becsüli” az egyetemi oktatókat. 542 EUR (192.506 ft), ennyit keres ma Magyarországon egy egyetemi adjunktus, doktori végzettséggel, folyamatos kutatói és publikálási kötelezettséggel” – írta a napokban egy Facebook-posztban az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik adjunktusa.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke az Indexnek azt mondta, egy egyetemi adjunktus valóban csak 190 ezer forintot kap kézhez havonta.

Dráviczki Sándor hozzátette: egy egyetemi tanársegéd, aki doktori iskolába jár, publikál és oktat, szintén nevetséges összeget keres, a 150 ezer forintot sem éri el a jövedelme, ami mindössze 883 forintos órabért jelent.

Az FDSZ  elnöke hozzátette, a felsőoktatásban dolgozók számára a bértábla csak minimum összegeket határoz meg, vagyis az egyetemek ennél magasabb összeget is fizethetnek, de a gazdasági helyzetük nem engedi meg. Dráviczki példaként említette meg a Nyíregyházi Egyetemet, ahol szintén csak a jogszabályi minimum összeget tudják biztosítani az oktatóknak.

Az egyetemi-főiskolai oktatók helyzetével korábban mi is foglalkoztunk, itt olvashatjátok el cikkünket:

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Nyelvtanulás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna