155 milliárd forintot vettek ki a felsőoktatás mögül

Mindez "visszarendezés" címszó alatt történt.

  • Csik Veronika

Jelentős összeget, 155 milliárd forintot csoportosítottak át az egyetemek dologi kiadási keretéből a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartalékába - összegezte a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban írtakat a hvg.hu. A kedd esti határozat ezt egyébként  „visszarendezésnek” nevezi.

Miután a magyar kormány inkább mégsem kérte az Európai Uniótól a kedvezményes hitel teljes összegét, a korábban szintén felsőoktatásra tervezett keret nagy része kikerült az egyetemek mögül. Így az egyetemi szféra a korábbi terv szerint nekik szánt 1200 milliárdból csak egy töredéket kaphat majd.

kormány korábban az egyetemeknek soha nem látott, összesen 1500 milliárd forintos fejlesztési forrásokat ígért, és a modellváltások alatt fontos szempont volt az egyetemeken, hogy a helyreállítási alapból nagyon komoly pénzek érkezhetnek a felsőoktatásba. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.