Úgy tűnik, 1200 milliárd forint támogatástól esett el a felsőoktatás

A magyar kormány inkább mégsem kéri az Európai Uniótól a kedvezményes hitel teljes összegét, aminek nagy részét a felsőoktatásra fordították volna.

  • Eduline

A magyar kormány szerdán beadta az Európai Bizottsághoz (EB) az EU-s helyreállítási alap magyar felhasználási tervét, eszerint csak a 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásra tartunk igényt. A további 3300 milliárdnyi kedvezményes hitelt nem kéri a kormány, hivatalosan azért, mert "nem szeretnénk eladósodni". A legnagyobb vesztes az egyetemi szféra: a korábbi terv szerint nekik szánt 1200 milliárdból csak egy töredék részt igényel a magyar kormány - írja a Telex.

A kormány korábban az egyetemeknek soha nem látott, összesen 1500 milliárd forintos fejlesztési forrásokat ígért, és a modellváltások alatt fontos szempont volt az egyetemeken, hogy a helyreállítási alapból nagyon komoly pénzek érkezhetnek a felsőoktatásba. A sajtóértesülések szerint azonban a Bizottság éppen a modellváltást nem akarta finanszírozni: a Népszava úgy tudja, hogy az EB már december óta folyamatosan jelezte a problémáit: semmilyen garanciát nem lát arra, hogy a kiszervezett egyetemek átláthatóan gazdálkodnak majd a rájuk bízott vagyonnal.

A magyar kormány szerdán végül hivatalosan is beadta a helyreállítási alapra vonatkozó tervezetet Brüsszelben, és valóban elállt a hiteltől, csak a 2500 milliárdos vissza nem térítendőt igényelte. Hogy pontosan mire, azt részletesen még nem tudni. Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az MTI-nek annyit mondott, hogy a magyar terv az oktatási rendszerek fejlesztésére a teljes, 2500 milliárdos összeg 20,4 százalékát fordítja. Hogy az egyetemeknek beígért további bő 1000 milliárddal mi lesz, egyelőre kérdés.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.