Kiemelt beruházássá nyilvánítanák a Fudan campusát: így nem lehet róla népszavazást tartani

Erről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter - a projekt felelőse - beszélt.

  • Eduline

Az atv.hu megkérdezte a tervekről Palkovics László innovációs minisztert, miután Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón közölte, a kormány kész kiemelt projektként kezelni az egyetem felépítését. A kérdés az volt, hogy az ITM minisztere, mint a Fudan-Diákváros projektért felelős kormánybiztos kezdeményezi-e, hogy a kormány kiemelt fejlesztési beruházássá nyilvánítsa a Fudan Egyetem építését. A miniszter a kérdésre azt válaszolta: “igen”.

A portál szerint, amennyiben ez megvalósul, akkor „egyes vélemények szerint” Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester és Karácsony Gergely főpolgármester nem kezdeményezhetnek népszavazást a kínai egyetem ügyéről.

Baranyi Krisztina ugyanakkor a cikk megjelenése után jelezte az atv.hu-nak, hogy az ő értelmezésük szerint ez a húzás nem befolyásolja sem a helyi, sem a fővárosi népszavazás megtartását, hiszen olyan vagyonelemekről van szó a Fudan építése esetén a Diákvárosban, melyek a Ferencvárosi Önkormányzat tulajdonában vannak.

Az egyik fő kérdés továbbra is az: mennyiben befolyásolja majd a gigaprojekt az eredetileg a kerületbe tervezett Diákváros felépülését. Ez utóbbi terve ugyanis már évekkel korábban megszületett és megoldási alternatívát jelente a fővárosi lakhatási problémákra az egyetemistáknak.

A Fudan építése körül óriási viták zajlanak

Az utóbbi időben rengeteget hallani arról, hogy a világ 34. legjobb egyeteme, a Fudan Egyetem Magyarországra érkezik. De mégis mit kell tudni erről az egyetemről? Kik és mit tanulhatnak majd az intézményben? Illetve miért alakult ki vita a projekt körül? Összeszedtünk minden fontos kérdést és választ.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.