Kiemelt beruházássá nyilvánítanák a Fudan campusát: így nem lehet róla népszavazást tartani

Erről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter - a projekt felelőse - beszélt.

  • Eduline

Az atv.hu megkérdezte a tervekről Palkovics László innovációs minisztert, miután Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón közölte, a kormány kész kiemelt projektként kezelni az egyetem felépítését. A kérdés az volt, hogy az ITM minisztere, mint a Fudan-Diákváros projektért felelős kormánybiztos kezdeményezi-e, hogy a kormány kiemelt fejlesztési beruházássá nyilvánítsa a Fudan Egyetem építését. A miniszter a kérdésre azt válaszolta: “igen”.

A portál szerint, amennyiben ez megvalósul, akkor „egyes vélemények szerint” Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester és Karácsony Gergely főpolgármester nem kezdeményezhetnek népszavazást a kínai egyetem ügyéről.

Baranyi Krisztina ugyanakkor a cikk megjelenése után jelezte az atv.hu-nak, hogy az ő értelmezésük szerint ez a húzás nem befolyásolja sem a helyi, sem a fővárosi népszavazás megtartását, hiszen olyan vagyonelemekről van szó a Fudan építése esetén a Diákvárosban, melyek a Ferencvárosi Önkormányzat tulajdonában vannak.

Az egyik fő kérdés továbbra is az: mennyiben befolyásolja majd a gigaprojekt az eredetileg a kerületbe tervezett Diákváros felépülését. Ez utóbbi terve ugyanis már évekkel korábban megszületett és megoldási alternatívát jelente a fővárosi lakhatási problémákra az egyetemistáknak.

A Fudan építése körül óriási viták zajlanak

Az utóbbi időben rengeteget hallani arról, hogy a világ 34. legjobb egyeteme, a Fudan Egyetem Magyarországra érkezik. De mégis mit kell tudni erről az egyetemről? Kik és mit tanulhatnak majd az intézményben? Illetve miért alakult ki vita a projekt körül? Összeszedtünk minden fontos kérdést és választ.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu