Kiemelt beruházássá nyilvánítanák a Fudan campusát: így nem lehet róla népszavazást tartani

Erről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter - a projekt felelőse - beszélt.

  • Eduline

Az atv.hu megkérdezte a tervekről Palkovics László innovációs minisztert, miután Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón közölte, a kormány kész kiemelt projektként kezelni az egyetem felépítését. A kérdés az volt, hogy az ITM minisztere, mint a Fudan-Diákváros projektért felelős kormánybiztos kezdeményezi-e, hogy a kormány kiemelt fejlesztési beruházássá nyilvánítsa a Fudan Egyetem építését. A miniszter a kérdésre azt válaszolta: “igen”.

A portál szerint, amennyiben ez megvalósul, akkor „egyes vélemények szerint” Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester és Karácsony Gergely főpolgármester nem kezdeményezhetnek népszavazást a kínai egyetem ügyéről.

Baranyi Krisztina ugyanakkor a cikk megjelenése után jelezte az atv.hu-nak, hogy az ő értelmezésük szerint ez a húzás nem befolyásolja sem a helyi, sem a fővárosi népszavazás megtartását, hiszen olyan vagyonelemekről van szó a Fudan építése esetén a Diákvárosban, melyek a Ferencvárosi Önkormányzat tulajdonában vannak.

Az egyik fő kérdés továbbra is az: mennyiben befolyásolja majd a gigaprojekt az eredetileg a kerületbe tervezett Diákváros felépülését. Ez utóbbi terve ugyanis már évekkel korábban megszületett és megoldási alternatívát jelente a fővárosi lakhatási problémákra az egyetemistáknak.

A Fudan építése körül óriási viták zajlanak

Az utóbbi időben rengeteget hallani arról, hogy a világ 34. legjobb egyeteme, a Fudan Egyetem Magyarországra érkezik. De mégis mit kell tudni erről az egyetemről? Kik és mit tanulhatnak majd az intézményben? Illetve miért alakult ki vita a projekt körül? Összeszedtünk minden fontos kérdést és választ.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.