Megszavazták: csak a fővárosban lesznek állami egyetemek

A Parlament keddi szavazásai után alapvetően alig maradt állami fenntartású egyetem, ami mégis marad az állami fenntartónál, az mind Budapesten lesz. A vidéki városokban csak alapítványi egyetemek lesznek.

  • Csik Veronika

A pár héttel ezelőtt bejelentett egyetemi modellváltások ügyére gyorsan pont került: a keddi szavazással 11 felsőoktatási intézmény került alapítványi fenntartásba. Létrejött

  • a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány;
  • a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány;
  • a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány;
  • a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (Semmelweis Egyetem);
  • a Testnevelési Egyetemért Alapítvány;
  • a Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány (Pécsi Tudományegyetem);
  • a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány;
  • a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány (ezzel az egykori sárospataki főiskola lesz önálló);
  • a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány;
  • a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány
  • és a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány.

Az Eszterházy Károly egyetem pedig egyházi fenntartásba került. Ez azt jelenti, hogy a 64 magyarországi felsőoktatási intézmény közül mindössze hat – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Eötvös József Főiskola – marad állami kézben.

Eduline

Ahogy az Eduline felsőoktatási térképéből kiderül, mindez érdekes helyzetet hoz magával: a modellváltások után állami egyetemet kizárólag Budapesten találunk majd. Kivételt Baja, Szombathely, Zalaegerszeg és Hatvan jelent majd. Baján működik az egyetlen állami főiskola, valamint a szintén állami kézben maradó közszolgálati egyetem víztudományi kara. A szombathelyi egyetemi képzéseket néhány éve az ELTE vette át, így a szombathelyi campus Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ néven működik. Zalaegerszegen és Hatvanban pedig a Műegyetem kínál egy-egy szakot.

Tízből három hallgató

Ez egyben azt is jelenti, hogy ősztől a felsőoktatásban tanulók többsége alapítványi, magán- vagy egyházi intézmény hallgatója lesz. Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár korábban úgy nyilatkozott, a törvénycsomag elfogadása esetén már több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták közel 70 százaléka tanulhat "a megújult fenntartási modellben".

Mire a nagy sietség?

Ahogy korábban írtunk róla, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentett egy 1500 milliárdos fejlesztési programot, Palkovics László Innovációs és Technológiai miniszer pedig azzal érvelt az átalakítások mellett,

a történelmi léptékű egyetemi fejlesztések célja, hogy a magyar fiatalok korszerű képzésben részesülve a jövő nyertesei legyenek.

- idézi a hvg.hu. Bár a hivatalos kommunikáció szerint az egyetemek maguk kérték a fenntartóváltást, több intézmény esetében merült fel vitás kérdés az intézményi szavazáson, ugyanis sokan úgy érzik, ez a váltás az autonómiájukat fenyegeti.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna