Egyetemistákat raboltak el Nigériában, több áldozata is van az esetnek

A fegyveresek múlt kedden támadták meg a Greenfield Egyetemet - több hallgatót megöltek.

  • Csik Veronika

Újabb két, múlt héten elrabolt egyetemi hallgatót végeztek ki Nigériában a túszejtőik – írja a Reutersre hivatkozva a hvg.hu. A fegyveresek múlt kedden támadták meg a Greenfield Egyetemet, amely az ország északi részén fekvő Kaduna államban van.

A támadás során egy hallgatót öltek meg, három nappal később pedig újabb hármat. Nincsen arra vonatkozó információ azóta sem, hogy pontosan hányan eshettek fogságba, sőt az egyetem sem kommentálta a hírt.

Nem ez az első eset

Alig több mint három hónap alatt ez volt már a sokadik emberrablás Nigéria északi részén. Az emberrablók jellemzően váltságdíjat követelnek. Február 26-án hajnalban összesen 279 diáklányt raboltak el, szerencsére mindenki épségben hazajutott.

Február 17-én a Kagarai körzet kormányzati reál középiskolájából hurcoltak el diákokat, hozzátartozókat és iskolai dolgozókat. Szerencsére őket is szabadon engedték.

Decemberben a Boko Haram iszlamista szervezet rabolt el több mint 300 diákot az ugyancsak északon található Katsina állam egyik iskolájából. Az emberrablást a terroristák azzal indokolták, hogy a nyugatias oktatás sérti az iszlám tanokat. Az elrabolt diákokat egy héttel később elengedték.

(Borítóképünk illusztráció)

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.