Hétvégén nyújtotta be a parlamentnek a törvényjavaslatot a kormány.
A felsőoktatásért is felelős Palkovics László miniszter által jegyzett tervezett legfontosabb újdonsága, hogy törli a korábban évekig húzódó konfliktust kiváltó, követelményt: eszerint az a külföldi egyetem működhet Magyarországon, amely „a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül” - idézi a hvg.hu a változtatást.
A speciális kikötésről 2020 őszén az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy torzította a versenyfeltételeket, sőt a rendelkezés sérti az uniós jogokat.
A most javasolt új szöveg szerint az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli székhelyű felsőoktatási intézmény akkor folytathat itt oklevelet adó képzési tevékenységet, ha Magyarország és a külföldi intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött nemzetközi szerződésben szerepel, és képzése a magyar felsőoktatási intézmények képzésével egyenértékű - idézi a hvg.hu. Ilyenkor a felsőoktatási intézmény székhelye szerinti államban elismert végzettséget tanúsító oklevelek és fokozatok adhatóak, az oktató és kutatómunkára, az intézmény működésére az intézmény székhelye szerinti állam előírásait kell alkalmazni.
Tehát magyar székhelyű külföldi egyetem is adhat Magyarországon elismert diplomát, azonban a működési szabályokat az egyetem székhelye szerinti állam határozza meg. A miniszteri indoklás szerint a bajor jogot vették alapul mind az EGT-n kívüli, mind az azon belüli egyetemek javasolt új szabályozásánál.
Az egyetem, amit Bécsben tárt karokkal fogadtak
Mint emlékezhettek rá, a CEU-botrány egyik sokat hangoztatott eleme volt, hogy a fő "probléma" az egyetem kapcsán, hogy az Egyesült Államokban az intézmény nem működött. Azonban a Lex-CEU néven elhíresült törvényre válaszolva az egyetemen megteremtették a feltételeket a New York-i oktatáshoz. Miután a kormány továbbra sem ismerte el az egyetem akkreditációját, CEU 2019-ben kénytelen volt képzései nagy részét Bécsbe helyezni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
