Megjelent az új egyetemi világrangsor: négy magyar a legjobb 1000 között

Hét magyar egyetem került be a most megjelent US News Best Global Universities 2021-es világrangsorába. A legjobb részeredményt a Semmelweis Egyetem érte el: 87. lett.

  • Csik Veronika

Az összesített világrangsorban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) érte el a legjobb helyezést a magyar intézmények közül: 414. lett. A második a Semmelweis Egyetem (672), a harmadik a Debreceni Egyetem (672), a negyedik a Szegedi Tudományegyetem (726) lett a 2021-es rangsorban. A magyar egyetemek közül Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) már nem került be a legjobb ezerbe: a BME az 1 020., PTE az 1 131. lett. Illetve egy részeredménnyel a listára került a CEU is.

Az ELTE egyébként Magyarország legjobb egyetemeként került fel a listára, az európai részrangsorban 182. lett, ezen felül kémiában (543), fizikában (226), pszichológiában (230) és űrkutatásban (155) is helyezéseket ért el.

A Semmelweis Egyetem a kardiológia és kardiovaszkuláris rendszer szakterületi rangsorban - tavalyhoz képest huszonöt helyet előrelépve - a 87. lett, ez a legjobb magyar helyezés a tudományos részrangsorokban. Az európai listában a 285. helyen áll az orvostudományi egyetem és egyébként nyolc szakterületi listán szerepel, a 87. és a 345. hely között.

A Debreceni Egyetem 285. Európában és öt részrangsorban is helyet kapott, a legjobb helyezést (375) a fizikában érte el. A Szegedi Tudományegyetem négy részrangsorba került be (kémia, gyógyszerészet, neurológiai és viselkedéstudomány és fizika), a szegedi egyetem a lista szerint Európa 308. legjobbja lett.

A BME legjobb részhelyezését (491) informatikában érte el, az összesített európai listában a 402. lett. A Pécsi Tudományegyetem Európa 444. legjobb intézménye a US News rangsora szerint. Az egyetem klinikai gyógyszerészetben érte el a legjobb részhelyezését (512). Míg a CEU-t, bár összesítettben nem rangsorolták, az egyetem szociális tudományokban a 346. helyre futott be.

Magyar egyetemek külföldön?

Az utóbbi hetekben többször is előkerült a kérdés a friss modelválltókkal kapcsolatban, persze a téma nem új. 2020-ra a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé kellett volna kerülnie a "nemzeti tudományegyetemeknek", többek között az ELTE-nek, a pécsi, a debreceni és a szegedi egyetemnek az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2012-ben készített felsőoktatási stratégia szerint. Ez a hatalmas javulás elmaradt, viszont a nagyravágyó tervek nem tűntek el.

A 2019-ben modellváltáson átesett Corvinus Egyetem hosszútávú stratégiájában is helyet kapott a nemzetközi rangsorok előkelő pozícióinak bezsebelése. Bár a fenntartóváltások kapcsán sokszor előkerültek a külföldi felsőoktatási listák fényes helyezései, a magyar felsőoktatás jelenleg nem tudja megugrani a mércét. Emellett érdekes tény, hogy az Európai Unió legjobb egyetemei állami fenntartásúak.

Önmagában azonban a fenntartóváltás biztosan nem eredményez majd jelentős javulást az egyetemek rangsorhelyezésében - mondja a magyar felsőoktatás külföldi megítéléséről Fábri György egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportjának vezetője, akit a modellváltó egyetemek és a nemzetközi rangsorszereplések kapcsolatáról kérdeztünk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.