Megjelent az új egyetemi világrangsor: négy magyar a legjobb 1000 között

Hét magyar egyetem került be a most megjelent US News Best Global Universities 2021-es világrangsorába. A legjobb részeredményt a Semmelweis Egyetem érte el: 87. lett.

  • Csik Veronika

Az összesített világrangsorban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) érte el a legjobb helyezést a magyar intézmények közül: 414. lett. A második a Semmelweis Egyetem (672), a harmadik a Debreceni Egyetem (672), a negyedik a Szegedi Tudományegyetem (726) lett a 2021-es rangsorban. A magyar egyetemek közül Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) már nem került be a legjobb ezerbe: a BME az 1 020., PTE az 1 131. lett. Illetve egy részeredménnyel a listára került a CEU is.

Az ELTE egyébként Magyarország legjobb egyetemeként került fel a listára, az európai részrangsorban 182. lett, ezen felül kémiában (543), fizikában (226), pszichológiában (230) és űrkutatásban (155) is helyezéseket ért el.

A Semmelweis Egyetem a kardiológia és kardiovaszkuláris rendszer szakterületi rangsorban - tavalyhoz képest huszonöt helyet előrelépve - a 87. lett, ez a legjobb magyar helyezés a tudományos részrangsorokban. Az európai listában a 285. helyen áll az orvostudományi egyetem és egyébként nyolc szakterületi listán szerepel, a 87. és a 345. hely között.

A Debreceni Egyetem 285. Európában és öt részrangsorban is helyet kapott, a legjobb helyezést (375) a fizikában érte el. A Szegedi Tudományegyetem négy részrangsorba került be (kémia, gyógyszerészet, neurológiai és viselkedéstudomány és fizika), a szegedi egyetem a lista szerint Európa 308. legjobbja lett.

A BME legjobb részhelyezését (491) informatikában érte el, az összesített európai listában a 402. lett. A Pécsi Tudományegyetem Európa 444. legjobb intézménye a US News rangsora szerint. Az egyetem klinikai gyógyszerészetben érte el a legjobb részhelyezését (512). Míg a CEU-t, bár összesítettben nem rangsorolták, az egyetem szociális tudományokban a 346. helyre futott be.

Magyar egyetemek külföldön?

Az utóbbi hetekben többször is előkerült a kérdés a friss modelválltókkal kapcsolatban, persze a téma nem új. 2020-ra a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé kellett volna kerülnie a "nemzeti tudományegyetemeknek", többek között az ELTE-nek, a pécsi, a debreceni és a szegedi egyetemnek az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2012-ben készített felsőoktatási stratégia szerint. Ez a hatalmas javulás elmaradt, viszont a nagyravágyó tervek nem tűntek el.

A 2019-ben modellváltáson átesett Corvinus Egyetem hosszútávú stratégiájában is helyet kapott a nemzetközi rangsorok előkelő pozícióinak bezsebelése. Bár a fenntartóváltások kapcsán sokszor előkerültek a külföldi felsőoktatási listák fényes helyezései, a magyar felsőoktatás jelenleg nem tudja megugrani a mércét. Emellett érdekes tény, hogy az Európai Unió legjobb egyetemei állami fenntartásúak.

Önmagában azonban a fenntartóváltás biztosan nem eredményez majd jelentős javulást az egyetemek rangsorhelyezésében - mondja a magyar felsőoktatás külföldi megítéléséről Fábri György egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportjának vezetője, akit a modellváltó egyetemek és a nemzetközi rangsorszereplések kapcsolatáról kérdeztünk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.