2020-ra a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé kell kerülnie a "nemzeti tudományegyetemeknek", többek között az ELTE-nek, a pécsi, a debreceni és a szegedi egyetemnek - olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériumában készített felsőoktatási stratégiában, amelyet múlt héten tárgyalt a Felsőoktatási Kerekasztal. Van-e erre esély? Hol tartanak most az intézmények?
A top 500-ban vannak a legjobban teljesítő magyar egyetemek
A Quacquarelli Symonds (QS) 2012/2013-as világrangsorára négy magyar egyetem került fel: a Szegedi Tudományegyetemet az 501-550., a Budapesti Corvinus Egyetemet és az Eötvös Loránd Tudományegyetemet az 551-600. helyre, míg a Debreceni Egyetemet a 601-700. helyre sorolták a rangsor összeállítói.
A sanghaji Academic Ranking of World Universities (ARWU) legfrissebb, 2012-es rangsorában az ELTE a 301-400., a szegedi egyetem pedig a 401-500. helyet szerezte meg. Ezzel az ELTE megőrizte 2011-es eredményét, az SZTE azonban rontott a tavalyi helyezésen - akkor az ELTE-vel együtt a 301-400. helyre sorolták.
|
A QS 200-as tematikus rangsoraira már az idén is felkerültek a magyarországi egyetemek: a Közép-európai Egyetem filozófiai képzését az 51-100. helyre sorolták, míg a nemzetközi tanulmányok és a politikatudományi képzés a 42. helyet szerezte meg. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem matematikai, informatikai és építőmérnöki képzéseivel jutott be a top 200-ba. A modern nyelvtudományi képzések rangsorában a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem szerzett 151-200. helyezést, utóbbi az angol nyelvi és irodalmi képzések listáján is 151-200. lett, a Pécsi Tudományegyetemmel együtt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a szegedi egyetem szakjai is bejutottak a legjobb agrárképzések közé, és felkerült a tematikus listára az ELTE földtudományi képzése is. |
A University Ranking by Academic Performance legfrissebb egyetemi rangsorában hat magyar egyetem jutott a legjobb 800 közé. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az 509. lett, a Semmelweis Egyetem az 532., a Szegedi Tudományegyetem az 559., a Debreceni Egyetem az 564. helyen végzett. 685. lett a rangsorban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem pedig a 794. helyet szerezte meg.
A brit felsőoktatási szakfolyóirat, a Times Higher Education (THE) felsőoktatási rangsorából azonban évről évre kimaradnak a magyar egyetemek. A rangsorról itt olvashattok.
Mi van nekik, ami nekünk nincs?
A felsőoktatási rangsorokat többek között az oktatók és a hallgatók aránya, a tudományos publikációk száma és idézettsége, az intézmény hírneve, a nemzetközi együttműködés és a kutatási tevékenység volumene alapján állítják össze. Mindehhez pedig pénz kell.
Egyetemek támogatása. A bonni egyetem annyit kap, amennyit az egész magyar felsőoktatás
Eötvös Loránd Tudományegyetem
A felsőoktatás alapfeladatainak állami támogatása öt év alatt majdnem a felére csökkent a Magyar Rektori Konferencia adatai szerint. 2008-ban 207 milliárd, 2009-ben 193 milliárd, 2010-ben 190 milliárd, 2011-ben 182 milliárd, 2010-ben pedig már csak 165 milliárd forintot kaptak az egyetemek, főiskolák. 2013-ban még kevesebb, 123 milliárd forint jut a felsőoktatásra, emellett 47 milliárdot fordítanak célzott támogatásra.
Ahogy azt az ELTE rektora egy tavaly decemberi konferencián kifejtette, a prágai Károly Egyetem körülbelül háromszor, a bécsi egyetem körülbelül ötször annyi állami támogatást kap, mint a nagy magyarországi tudományegyetemek.
