Mégis visszakerülnek a színművészetisek jegyei a Neptunba?

A Magyar Nemzet szerint igen, így a zínművészetisek - közeledve a második félév kezdetéhez - végre lezárhatják az őszi félévüket.

  • Eduline

Pár hete a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) elkezdték törölni a hallgatók érvényesen megszerzett jegyeit és gyakorlati eredményeit a Neptunból. Az egyetemvezetés terve ugyanis az volt, hogy úgy lesz érvényes a hallgatók az őszi féléve, hogy a diákok kreditjeit erre az időszakra lenullázzák, és átviszik azokat a tavaszi félévre.  Szarka Gábor kancellár arra a kérdésre, hogy a Neptunból eltűnt jegyek visszakerülnek-e februárban a rendszerbe, nem adott egyértelmű választ, de annyi kiderült, hogy az intézetvezető dönt arról, hogy mit vezetnek vissza, és mit nem. 

Mint mondta: "nem töröltünk a Neptunból, technikai átvezetés történt ebben az időszakban". Azt is hozzátette, októberig mindössze hat érdemjegy szerepelt az egész rendszerben. Ami nem is meglepő, hiszen az oktatókat még ősszel kizárták az SZFE Neptun-rendszeréből.

Most a Magyar Nemzet értesülése szerint azonban a jegyeket ismét beírják a Neptunba 2021. február 01. és február 19-e között. A lap szerint ez azt jelenti, hogy a színművészetisek lezárhatják az őszi félévüket. Ennek csupán egyetlen feltétele van, teszik hozzá: "ki kell egyenlíteniük az esetlegesen fennmaradt pénzügyi tartozásukat a felsőoktatási intézménynek". A hallgatók január végéig nyilatkozhattak a tavaszi szemeszter aktiválásáról.

Az SZFE-s hallgatókat eddig bizonytalanságban tartották, ugyanis nem tudták, valóban vissza fogják-e kapni a jegyeiket, vagy sem. Úgy gondolják, azok után, hogy a vezetőség bizonygatta, nem lesznek elbocsátások, majd többeket kirúgtak, már semmiben sem bízhatnak. A jelen helyzetben viszont nem csak az őszi jegyeikért aggódtak a diákok: nem tudhatják biztosan, mi lesz a diplomájukkal, milyen feltételek mellett tudják sikeresen lezárni a képzést. De vannak olyanok is, akik már abban sem biztosak, hogy akarnak-e még ezen az egyetemen oklevelet szerezni, amit ugyan SZFE-nek hívnak, de aligha tartja már bárki ugyanannak, mint amire néhány éve felvételt nyertek.

A felvételi előtt álló diákok is hasonlóan éreznek: elvesztették a lelkesedést, a reményt és mérgesek a kialakult helyzetre. Van, aki azon gondolkodik, vár egy évet a felvételivel, hogy ne az övé legyen a „próbaosztály”, és egy év múlva az első osztályok tagjai elmondhassák, milyen lett a képzés. Van aki úgy gondolja, "az az SZFE, ahová 12 éves kora óta szeretne felvételizni, már nem létezik."

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.