Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kancellárja a jegytörlésekről is beszélt, szerinte "technikai átvezetés" volt abban az időszakban, amikor eltűntek a hallgatók jegyei.
Szarka Gábor az ATV Egyenes beszéd című műsorában tovább ekézte a korábbi vezetést, szerinte azért kell elköltöztetni az egyetemet, mert korábbi épület "lepusztult, rossz állapotban" volt, és a technika is elavult volt. Szerinte az SZFE vezetése beszerezhetett volna két vödör festéket, és saját kezűleg is felújíthatta volna a leharcolt épületeket.
A kancellár szerint a diákoknak a most folyó átalakítások jót tettek, sőt a tanáraikat is megtarthatták, akik közül "nagyon kevesen távoztak" (22 tanár közölte korábban, hogy nem indítanak új osztályt jövőre, sokan csak a jelenlegi osztályaikat viszik tovább - a szerk.). Szarka Gábor szerint az első körben felmondott oktatók meg sem hallgatták az új vezetést.
A kancellár arra a kérdésre, hogy a Neptunból eltűnt jegyek visszakerülnek-e februárban a rendszerbe, nem adott egyértelmű választ, de annyi kiderült, hogy az intézetvezető dönt arról, hogy mit vezetnek vissza, és mit nem. Mint mondta: "nem töröltünk a Neptunból, technikai átvezetés történt ebben az időszakban". Azt is hozzátette, októberig mindössze hat érdemjegy szerepelt az egész rendszerben. Ami nem is meglepő, hiszen az oktatókat még ősszel kizárták az SZFE Neptun-rendszeréből.
Az interjúban kitértek az nemrég bejelentett új oktatói gárdára is. Ezzel kapcsolatban Szarka Gábor elmondta: "nehéz új oktatókat találni, de találtunk".
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.