Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az egyetemek döntenek a modellváltásról, de "akarjanak benne részt venni" - mondta Orbán Viktor ma reggel a Kossuth Rádiónak adott interjújában.
A miniszterelnök szerint olyan egyetemfejlesztési program indul el Magyaroroszágon a következő években, amire még nem volt példa. A tervek szerint 1500 milliárd forintot fektetnek be a hazai felsőoktatási intézményekbe. Ezért is javasolja, fontolják meg a döntéshozók mindenhol a korszerűsítést, azaz a modellváltást.
Szerinte a mostani teljesítményszinten kis mértékben térül csak meg a befeketés. A támogatásokat az egyetemek akkor tudják jól felhasználni, ha hatékonyabbak lesznek, mint most.
Orbán Viktor kiemelte: reméli, hogy a "következő évtizedben a gazdaság lokomotívja a felsőoktatás, a tudomány lesz".
A Semmelweis és a Debreceni Egyetem már döntött is, mind a két intézményben önként és dalolva megszavazták az átalakításokat. A Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemen még nem született döntés, de a szenátusok a napokban hozzák meg a végleges határozatot az alapítványi váltások kapcsán. Egyébként mind a két egyetem fenntartóváltása ellen felszólaltak a diákok és a civil szervezetek is. Pécsen a hallgatók kétszer is elutasították az alapítványi egyetem gondolatát, szerintük a fenntartócsere egyáltalán nem biztosítaná az egyetem autonómiáját.
A miniszterelnök az érettségizőkkel kapcsolatban felmerült kérdésekről nem beszélt, egy hete mondta a rádiónak adott interjújában, hogy ezen a héten derül ki, hogy az érettségizőket és tanáraikat előrehozzák-e az oltási rendben. Azt is hozzátette: ha beoltják a végzősöket és az érettségiztető pedagógusokat, elképzelhető, hogy a vizsgák előtt ez az évfolyam visszatérhet az iskolákba. Az idő vészesen fogy a tavaszi vizsgáik, a kérdések azonban továbbra is megválaszolatlanul lógnak a levegőben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.