A koli nélkül maradt hallgatók többsége fél hazaköltözni

Egyesek szerint már év elején sem kellett volna kinyitni a kolikat, ezért örülnek, hogy végre hazamehetnek, mások viszont tartanak tőle, nehogy épp ezzel az intézkedéssel vigyék a családba a vírust.

  • Eduline

Orbán Viktor hétfői bejelentése után idén már másodszor kell a kollégistáknak néhány nap alatt kiköltözniük a szobáikból, és eldönteniük, honnan fejezzék be a félévüket. A tegnapi szavazásunkra beérkezett eddigi válaszok alapján az látszik, hogy a legtöbben hazaköltöznek a családjukhoz, de rengeteg hallgatónak fogalma sincs, mihez fog kezdeni a kilakoltatás után. Sokan tartanak tőle, hogy ha hazamennének, akkor megfertőznék a családtagjaikat, ezért albérletet keresgélnek - már aki megengedheti magának -, vagy barátnál, ismerősnél húzzák meg magukat.

Kedd délelőtt a Budapesti Corvinus Egyetem Ráday utcai kollégiumánál is sorra váltották egymást az autóval érkező szülők, akik segítettek a gyermekeik költöztetésében. A diákok eközben is betartották az előírásokat - távolságtartás, maszhasználat - nem tudják ugyanis, hogy ki lehet fertőzött. "Ha bárki is az, és itt van köztünk, mi szeretnénk megúszni. Oké, hogy nem leszünk tőle nagyon betegek, de hazafelé tartunk. Ha hazavisszük, abból lehet baj" - mondta az egyik hallgató a hvg.hu-nak.

A corvinusos diákok a lapnak azt is elmodták, már a félév elején is csak azzal a feltétellel költözhettek be a koliba, ha vállalják, hogy szükség esetén huszonnégy órán belül el tudják hagyni az épületet. Sokaknak azonban nem csak a kilakoltatás okoz problémát, hanem az is, hogy ezzel az egyetem mellett végzett munkájuk is veszélybe kerül. Megint másoknak a technikai körülmények fognak leginkább hiányozni a kolikból. A hétfőn indított szavazásunkra eddig beérkezett válaszokból az derül ki, hogy a nyilatkozó hallgatók több mint felének nincs megfelelő eszköze, lehetősége vagy helye az otthoni tanuláshoz.

Vannak azonban, akik az átlagnál is nehezebben viselik a kilakoltatás gondolatát. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem néhány hallgatója például a bejelentés után a Schönherz Kollégium megrongálásába kezdett és szobákat vertek szét. Az esetről felvétel is készült, amit itt nézhettek meg:

Hatalmas pusztítást végeztek a BME hallgatói az egyik kollégiumban: videó

A videó alig fél nap alatt mindenkihez eljutott, futótűzként terjedt a neten.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.