A koli nélkül maradt hallgatók többsége fél hazaköltözni

Egyesek szerint már év elején sem kellett volna kinyitni a kolikat, ezért örülnek, hogy végre hazamehetnek, mások viszont tartanak tőle, nehogy épp ezzel az intézkedéssel vigyék a családba a vírust.

  • Eduline

Orbán Viktor hétfői bejelentése után idén már másodszor kell a kollégistáknak néhány nap alatt kiköltözniük a szobáikból, és eldönteniük, honnan fejezzék be a félévüket. A tegnapi szavazásunkra beérkezett eddigi válaszok alapján az látszik, hogy a legtöbben hazaköltöznek a családjukhoz, de rengeteg hallgatónak fogalma sincs, mihez fog kezdeni a kilakoltatás után. Sokan tartanak tőle, hogy ha hazamennének, akkor megfertőznék a családtagjaikat, ezért albérletet keresgélnek - már aki megengedheti magának -, vagy barátnál, ismerősnél húzzák meg magukat.

Kedd délelőtt a Budapesti Corvinus Egyetem Ráday utcai kollégiumánál is sorra váltották egymást az autóval érkező szülők, akik segítettek a gyermekeik költöztetésében. A diákok eközben is betartották az előírásokat - távolságtartás, maszhasználat - nem tudják ugyanis, hogy ki lehet fertőzött. "Ha bárki is az, és itt van köztünk, mi szeretnénk megúszni. Oké, hogy nem leszünk tőle nagyon betegek, de hazafelé tartunk. Ha hazavisszük, abból lehet baj" - mondta az egyik hallgató a hvg.hu-nak.

A corvinusos diákok a lapnak azt is elmodták, már a félév elején is csak azzal a feltétellel költözhettek be a koliba, ha vállalják, hogy szükség esetén huszonnégy órán belül el tudják hagyni az épületet. Sokaknak azonban nem csak a kilakoltatás okoz problémát, hanem az is, hogy ezzel az egyetem mellett végzett munkájuk is veszélybe kerül. Megint másoknak a technikai körülmények fognak leginkább hiányozni a kolikból. A hétfőn indított szavazásunkra eddig beérkezett válaszokból az derül ki, hogy a nyilatkozó hallgatók több mint felének nincs megfelelő eszköze, lehetősége vagy helye az otthoni tanuláshoz.

Vannak azonban, akik az átlagnál is nehezebben viselik a kilakoltatás gondolatát. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem néhány hallgatója például a bejelentés után a Schönherz Kollégium megrongálásába kezdett és szobákat vertek szét. Az esetről felvétel is készült, amit itt nézhettek meg:

Hatalmas pusztítást végeztek a BME hallgatói az egyik kollégiumban: videó

A videó alig fél nap alatt mindenkihez eljutott, futótűzként terjedt a neten.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.