A tiltakozók azonban egyelőre nem közölték, hogy az elkülönítés mellett milyen biztonsági intézkedéseket vezettek be, amivel megfékezik a betegség terjedését.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatói augusztus végén vették blokád alá az egyetemet, miután kiderült, hogy az alapítvány kuratóriumi elnöke Vidnyánszky Attila lett, akinek kinevezése ellen az egyetem több munkatársa és a diákság is tiltakozik. Több, mint 200 hallgató be is költözött az épületbe, amelynek a bejáratát szalaggal tekerték körbe, így jelezve, hogy nem engedik be az új vezetést.
A koronavírus azonban a tüntető Színművészetiseket sem kerülte el - derült ki Upor László, lemondott rektorhelyettes hétfői tájékoztatójából. Ugyanakkor arról nem számolt be, hogy milyen szigorítások lépnek életbe annak érdekében, hogy a fertőzés ne terjedjen tovább az intézményben.
A hallgatók között vasárnapig nagyjából 109 tesztet végeztek el, amelyből 10 lett pozitív - mondta Németh Gábor, volt rektori tanácsadó. Állítása szerint az érintett tanulók karanténba vonultak. A hírTV szerette volna megtudni az egyetemet blokád alatt tartóktól, hogy milyen óvintézkedésekkel védik ki a fertőzés terjedését, adásukig azonban nem kaptak választ.
A történtek ellenére az egyetem hallgatói és oktatói továbbra is kitartanak a demonstráció mellett. Szeptember 24-én, csütörtökön a sztrájk eszközével és céljaival egyetértő egyetemi dolgozók figyelmeztető sztrájkot tartottak az egyetem Vas utcai épületében. A sztrájkra azárt került sor, mert a követeléseikről szóló első tárgyalás eredménytelenül zárult. Korábban már arról is írtunk, hogy összesen hét napon keresztül folynak a tárgyalások. Amennyiben a sztrájkköveteléseik nem teljesülnek, illetve nem sikerül megállapodni, október 1-jétől a Színház- és Filmművészeti Egyetem dolgozói sztrájkba lépnek.
Ellenaktivisták jelentek meg az SZFE épülete előtt hétfő este
Hétfő este zavargások voltak a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) épülete előtt. Az ellenaktivistáknak sikerült néhány percre kifüggeszteniük a saját transzparensüket az egyetem oldalára.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
