Szerdán kezdődnek az SZFE dolgozóinak sztrájkköveteléseiről szóló tárgyalások

Eredménytelen tárgyalások esetén október 1-jén sztrájkba kezdenek.

  • Eduline

Korábban már írtunk róla, hogy az SZFE dolgozói szeptember 10-én benyújtották a sztrájkköveteléseiket. Ekkor azt mondták, eredménytelen tárgyalások esetén legkésőbb szeptember 21-én, határozatlan időre sztrájkba kezdenek.

A szeptember 21-én tartott sajtótájékoztatójukon azonban elhangzott, hogy szeptember 23-án elkezdődik a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese és kancellárja, valamint az SZFE dolgozóit képviselő sztrájkbizottság között a sztrájkkövetelésekről szóló egyeztetés. Ezt követően összesen hét napon keresztül folynak majd a tárgyalások. Amennyiben a sztrájkköveteléseik nem teljesülnek, illetve nem sikerül megállapodni, október 1-jétől a Színház- és Filmművészeti Egyetem dolgozói sztrájkba lépnek.

Az SZFE hallgatói szombat délután 4-től, huszonnégy órán keresztül, biciklis hírnökként hordták a Parlamenthez a Magna Charta Universitatumot. A követelésük listáját azért vitték el újra és újra a Parlament elé, mert korábbi üzenetükre azóta sem kaptak választ. Vasárnap este pedig az SZFE új kuratóriuma közleményt adott ki, melyben azt kéri a távozó vezetőktől, hogy fejezzék be a közjátékot és biztosítsák az oktatást. Erről itt írtunk részletesebben.

Vidnyánszky Attila: Darabokra tört emberkék vannak a rendszerben

Vidnyánszky Attila szerint az SZFE tanárai előre megírt koreográfia szerint nem akartak dolgozni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.