Vidnyánszky Attila szerint az SZFE tanárai előre megírt koreográfia szerint nem akartak dolgozni.
A nemzeti Színház igazgatója vasárnap adott interjút az SZFE ügyével kapcsolatban, a mai sajtótájékoztatón pedig az egyetem leköszönt vezetősége megnyitotta a 2020/2021-es tanévet.
A kuratórium elnöke úgy gondolja, hogy a Színház – és Filmművészeti Egyetem tanárai manipulálták a diákokat és ragaszkodnak egy előre kitalált forgatókönyvhöz – erről a Hír TV-ben beszélt. Vélemény szerint évtizedes problémák vannak az intézményben, ezeken szeretnének változtatni.
Szerinte az egész tiltakozás egy borzalmas játék, mert a gyerekek sorsával játszanak, akiket pajzsként használnak. A Nemzeti Színház igazgatója beszél arról is, hogy ők hogyan szeretnék átalakítani az egyetemet. Szeretnék a szerintük szakmai szempontból egyoldalú képzést kiszélesíteni „új gondolatokkal, új elképzelésekkel.”
Vidnyánszky azt állítja, hogy 30 éve panasz a diákok túlhajszolása és erről mindenki beszél.
Egy egészen más rendszerben kéne őket képezni. Megsanyargatott, összetört, darabokra tört emberkék vannak a rendszerben.
Elmondta, hogy ő teljesen ellentétes véleménnyel van a színépképzésről, mint ahogyan szerinte most zajlik. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy úgy látja a szakmától elszakadtak a képzésen résztvevők és szeretné, ha nemzetközileg ismét elismert lenne az intézmény. „Külföldön értelmezhetetlen a magyar színiiskola képzése” – tette hozzá.
Vidnyánszky korábban is beszélt már a hiányosságokról és a nemzetközi sikerek hiányáról, melyre az SZFE közleményben reagált akkor. Azt írták: „számos rangos hazai és nemzetközi filmfesztiválon szerepltek az SZFE vizsgafilmjei, ahonnan több tucat díjat hoztak haza az utóbbi években, évtizedben.”
Büszke, egyenes gerincű embereket kell képeznünk, akik büszkék arra, hogy ezt a népet, ezeket az embereket szolgálhatják vidéken és itt Budapesten is.
- hangzott el az interjúban.
Az ITM levelet írt az SZFE épületét lezáró egyetemisták vezetőjének
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium levelet írt a Színház- és Filmművészeti Egyetem épületét lezáró egyetemisták vezetőjének arról, hogy tárgyaljanak mihamarabb a fenntartóval.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! <### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ CustomHTML ]]" ###><### /CustomHTML ###> |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
