Újabb világrangsorban tarolnak a magyar egyetemek

Kilenc magyar egyetem került be a Times Higher Education (THE) 2021-es rangsorába. A 2021-es listában több mint 1500 egyetem került be összesen 93 országból.

  • Eduline

Az első helyen, 401-500. helyezést elérve a Semmelweis Egyetem áll, mely a tavalyi helyezéséhez képest 31 helyet lépett előre. Második az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 601-800. helyen, szintén ilyen besorolással került a Pécsi Tudományegyetem is a THE 2021-es listájába.

A Debreceni Egyetem is a 801-1000. kategóriába került, a tavalyi évhez hasonlóan. 801-1000. helyezést ért el a Szegedi Tudományegyetem is. Rajtuk kívül szerepel még a listában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Szent István Egyetem is, mindegyik az 1001+ kategóriába került.

A világrangsor készítői évek óta öt terület mutatói alapján mérik az intézményeket, melyek az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció.  Az idei rangsor több mint 80 millió hivatkozási pont alapján több mint 13 millió tudományos kutatás publikációját nézték világszerte.

A felsőoktatási világrangsor első három helyét az Oxfordi Egyetem, a Stanford és a Harvard szerezte meg, de előkelő helyen áll a California Institute of Technology, Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a Cambridge, Berkeley, Yale, Princeton, valamint a Chicagoi Egyetem is.

A környező országokból is kerültek be szép számmal egyetemek a listába. A Bécsi Egyetem 164. lett, de a top 250-ben van három osztrák egyetem is, összesen 11 intézmény került a legjobbak közé. A cseh egyemek közül 18 került a listába, a Romániából 13, Szlovákiából 6, Szlovéniából 2, az ukrán intézmények közül pedig 9-en értek be a legjobbakat összegző lista valamelyik helyére.

"Szabad oktatásért, szabad kultúráért!" - tüntetést szerveznek péntekre

Ez az a pillanat, amikor nem hallgathatunk tovább, és az utcán kell megmutatnunk, hiszünk a szabad oktatásban és a szabad kultúrában - írják a szervezők.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.