Még nincs döntés az idei Erasmus ösztöndíjakról

A kormány azt szeretné, hogy anyagi veszteség nélkül, a lehető legkisebb adminisztrációs teherrel járjon az, ha megszakadt, vagy meghiúsult részvételük az ösztöndíjprogramban - mondta a felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára.

  • Eduline/MTI

Az államtitkár kifejtette: Magyarország az Európai Bizottság döntésére vár, hiszen az Erasmus+ központi uniós finanszírozásból valósul meg, így az elszámolás és beszámolás mikéntjéről, illetve a járvány miatti vis maior helyzetben teendő lépésekről a nemzetállami kormányok nem dönthetnek.

Schanda Tamás elmondta: a programok lebonyolításáért felelős hazai szervezet, a Tempus Közalapítvány vezetői és munkatársai mind az érintett diákokkal, mind az uniós illetékesekkel kapcsolatban vannak. Egyelőre annyit tudtak jelezni a pályázóknak, hogy egyedi eljárás keretében fogja téríteni a program a járvány következtében felmerült költségeiket, illetve azt, hogy az utazások átütemezhetők. A Tempus folyamatosan dolgozza fel a beérkezett több száz hallgatói igényt - ismertette.

Amint döntés születik az Erasmus+-szal kapcsolatban, várhatóan annak főbb megállapításai szerint rendezi a kormány a Campus Mundi ösztöndíjasok helyzetét is - közölte az államtitkár.

Döntött a kormány: a felvételin, záróvizsgákon és a diplomaszerzésen is változtatnak a járvány miatt

Az első és legfontosabb, az egészség és az élet védelme. Emellett figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a diákokat ne érje hátrány, a lehető legkevesebb érdemi módosítás történjen a folyamatokban. Illetve minden döntést úgy kellett meghozni, hogy azok a közeljövőben, valamint középtávon, a járvány utáni gazdasági építkezés időszakában is megfelelő hátteret jelentsenek a fiataloknak - sorolta Schanda Tamás.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.