Még nincs döntés az idei Erasmus ösztöndíjakról

A kormány azt szeretné, hogy anyagi veszteség nélkül, a lehető legkisebb adminisztrációs teherrel járjon az, ha megszakadt, vagy meghiúsult részvételük az ösztöndíjprogramban - mondta a felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára.

  • Eduline/MTI

Az államtitkár kifejtette: Magyarország az Európai Bizottság döntésére vár, hiszen az Erasmus+ központi uniós finanszírozásból valósul meg, így az elszámolás és beszámolás mikéntjéről, illetve a járvány miatti vis maior helyzetben teendő lépésekről a nemzetállami kormányok nem dönthetnek.

Schanda Tamás elmondta: a programok lebonyolításáért felelős hazai szervezet, a Tempus Közalapítvány vezetői és munkatársai mind az érintett diákokkal, mind az uniós illetékesekkel kapcsolatban vannak. Egyelőre annyit tudtak jelezni a pályázóknak, hogy egyedi eljárás keretében fogja téríteni a program a járvány következtében felmerült költségeiket, illetve azt, hogy az utazások átütemezhetők. A Tempus folyamatosan dolgozza fel a beérkezett több száz hallgatói igényt - ismertette.

Amint döntés születik az Erasmus+-szal kapcsolatban, várhatóan annak főbb megállapításai szerint rendezi a kormány a Campus Mundi ösztöndíjasok helyzetét is - közölte az államtitkár.

Döntött a kormány: a felvételin, záróvizsgákon és a diplomaszerzésen is változtatnak a járvány miatt

Az első és legfontosabb, az egészség és az élet védelme. Emellett figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a diákokat ne érje hátrány, a lehető legkevesebb érdemi módosítás történjen a folyamatokban. Illetve minden döntést úgy kellett meghozni, hogy azok a közeljövőben, valamint középtávon, a járvány utáni gazdasági építkezés időszakában is megfelelő hátteret jelentsenek a fiataloknak - sorolta Schanda Tamás.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.