Komoly összeget kell fizetnie annak, aki nem tanul tovább: minden a TB-járulékról

A vizsgaidőszak után általában sok egyetemista dönt úgy, hogy szünetelteti, megszakítja, esetleg abbahagyja vagy esti, illetve levelező tagozaton folytatja tanulmányait. Ez azonban nem csak a tanulmányaitokra lehet hatással, hanem befolyásolja a társadalombiztosítási jogállásotokat is. Mutatjuk a szabályokat.

  • Eduline

A társadalombiztosítás jelenleg hatályos alapjogszabálya értelmében a magyar állampolgársággal rendelkező egyetemi hallgató akkor jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ha a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatja a tanulmányait - idézi a törvényt az Adózóna.

Ez alapján – kizárásos alapon – nem illeti meg az egészségügyi szolgáltatás azt, aki

  • nem folytatja, tehát szünetelteti a tanulmányait (passzív státuszba kerül),
  • nem nappali rendszerű képzésben, hanem esti vagy levelező tagozaton tanul tovább, illetve
  • külföldi egyetemen, nem a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben folytatja a tanulmányait.

TB-járulékot kell fizetnek, de mikortól?

Fontos részlet, hogy a TB-jogosultságotok nem egy időben szűnik meg a jogviszonyotok megszűnésével, módosításával vagy szüneteltetésével.

Az egészségügyi szolgáltatásra az azt megalapozó jogviszony megszűnését követő 45 napig vagytok jogosultak. Ez azt jelenti, hogy ha az első félévre bejelntkeztetek, március 31-ét követő 45 napig, azaz május 15-éig mindenképpen jogosultak lesztek egészségügyi szolgáltatásra. Ha azonban más jogviszony révén nem szereztek újabb jogosultságot (nem dolgoztok, nem vállalkoztok), május 16-ától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnetek, aminek összege napi 257, havi 7710 forint.

Mást is érinthet

Nagyon fontos, hogy a hallgatói jogviszonyotok megváltozása adott esetben nem csak az egészségügyi szolgáltatást érinti, erről elolvashattok mindent az Adózóna oldalán.

Határidő közeleg: március 31-ig kell érvényesíteni a diákigazolványotokat

Hamarosan lejár a felsőoktatási diákigazolványotokon az érvényes matrica. Még nagyjából egy hónapotok van érvényesíteni az újat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.