Komoly összeget kell fizetnie annak, aki nem tanul tovább: minden a TB-járulékról

A vizsgaidőszak után általában sok egyetemista dönt úgy, hogy szünetelteti, megszakítja, esetleg abbahagyja vagy esti, illetve levelező tagozaton folytatja tanulmányait. Ez azonban nem csak a tanulmányaitokra lehet hatással, hanem befolyásolja a társadalombiztosítási jogállásotokat is. Mutatjuk a szabályokat.

  • Eduline

A társadalombiztosítás jelenleg hatályos alapjogszabálya értelmében a magyar állampolgársággal rendelkező egyetemi hallgató akkor jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ha a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatja a tanulmányait - idézi a törvényt az Adózóna.

Ez alapján – kizárásos alapon – nem illeti meg az egészségügyi szolgáltatás azt, aki

  • nem folytatja, tehát szünetelteti a tanulmányait (passzív státuszba kerül),
  • nem nappali rendszerű képzésben, hanem esti vagy levelező tagozaton tanul tovább, illetve
  • külföldi egyetemen, nem a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben folytatja a tanulmányait.

TB-járulékot kell fizetnek, de mikortól?

Fontos részlet, hogy a TB-jogosultságotok nem egy időben szűnik meg a jogviszonyotok megszűnésével, módosításával vagy szüneteltetésével.

Az egészségügyi szolgáltatásra az azt megalapozó jogviszony megszűnését követő 45 napig vagytok jogosultak. Ez azt jelenti, hogy ha az első félévre bejelntkeztetek, március 31-ét követő 45 napig, azaz május 15-éig mindenképpen jogosultak lesztek egészségügyi szolgáltatásra. Ha azonban más jogviszony révén nem szereztek újabb jogosultságot (nem dolgoztok, nem vállalkoztok), május 16-ától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnetek, aminek összege napi 257, havi 7710 forint.

Mást is érinthet

Nagyon fontos, hogy a hallgatói jogviszonyotok megváltozása adott esetben nem csak az egészségügyi szolgáltatást érinti, erről elolvashattok mindent az Adózóna oldalán.

Határidő közeleg: március 31-ig kell érvényesíteni a diákigazolványotokat

Hamarosan lejár a felsőoktatási diákigazolványotokon az érvényes matrica. Még nagyjából egy hónapotok van érvényesíteni az újat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.