A minisztériummal egyeztetett a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete - jöhet a béremelés?

A január közepén szakmai egyeztetésen Bódis József felsőoktatásért felelős államtitkár és Szauter Ferenc, a Széchenyi István Egyetem szakszervezeti elnöke is részt vett.

  • Eduline

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete kiemelten a bérkérdésekkel és a fenntartóváltási folyamatokkal kapcsolatban kereste meg az ITM miniszterét - írják közleményükben. A FDSZ ősszel kidolgozott bértáblája kapcsán pozitívan vélekedettek a minisztériumi vezetők, reményeik szerint még idén megvalósulhat egy béremelés.

A bér és a modellváltási folyamatok kapcsán felmerült, hogy egy külön felsőoktatási bértáblát vezessenek be, amely a fenntartói modelltől és a közalkalmazotti bértáblától független garanciát jelenthet a munkatársaknak. A modellváltás kiterjesztése kapcsán elhangzott, hogy olyan intézmények jöhetnek csak szóba, ahol a gazdálkodás jelenleg is jól működik és a minisztérium garanciát lát az új rendszerben is stabil működésre.

A Budapesti Corvinus Egyetem kapcsán szóba kerültek különböző problémák, amelyek megoldására a minisztérium korrekciós intézkedéseket kíván tenni.

A találkozó résztvevői összefoglalóként konstatálták, hogy a minisztérium és a szakszervezet álláspontjai közeledtek egymáshoz, továbbiakban is fontosnak tartják a rendszeres érdekegyeztetés - emeli ki a szakszervezet.

Jön a továbbfejlesztett Corvinus-modell? A Semmelweis Egyetem lenne a következő

A négy orvosi egyetem közül a Semmelweis Egyetem lenne a következő, ahol megnézik azt, hogy milyen lenne a Corvinushoz hasonló átalakítás - mondta el Palkovics László egy interjúban.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu