Ennyien tanultak a felsőoktatásban az elmúlt években: szuper videón a változások

Hányan tanultak egyetemen, főiskolán az elmúlt évtizedekben? Újabb szuper videót ajánlunk az adatok szemléltetésére.

Eduline

A kilencvenes években fej-fej mellett haladt az egyetemi szintű oktatás a főiskolai szintűvel, a 2002/2003-as tanévben még meg is előzte utóbbi a másikat: több mint kétszázezren tanultak főiskolán, míg egyetemen csupán 122 ezren. A mai is működő bolognai rendszer bevezetésével 2005-től fokozatosan váltotta le a hagyományos, egységes (osztatlan) 3-4 éves főiskolai és 4-6 éves egyetemi képzéseket a háromszintű rendszer.

Ez a változás jól látszik a Charm Charts által készített látványos YouTube-videón is.

A felsőfokú alapképzések azóta is tarolnak: 2010-re meghaladta az ilyen képzésen tanulók száma a 220 ezret is. Azóta pedig némi csökkenés látszik, de az arányok a többi típusú képzéssel hasonló maradt 2019-re is.

A doktori képzéseken tanulók száma a kétezres évekre emelkedett meg, azóta is tartja a tanévi 7 ezer körüli főt a képzésein.

Így változott az évek alatt a diákok száma: szuper videó az adatokról
Megnéznétek az elmúlt közel harminc év diákjainak statisztikáit? Szuper ábrán követhetitek figyelemmel az óvodások, általános- és középiskolások, egyetemisták számát.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Felsőoktatás

Vége a TÉR-nek: „Nem a minőséget erősítette, hanem a bizalmatlanságot”

A jövő héten már a parlament dönthet a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének felfüggesztéséről.

Közoktatás

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2026: ennyi pont lehet elég a jogászképzésekre

Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.

Érettségi-felvételi

Hankó Balázs szerint a kekva-modell felszámolásával a kormány ”kiáll az egyetemek mögül, és átáll az Európai Bizottság oldalára”

„Az Európai Bizottság soha nem kérte az alapítványi struktúra megszüntetését” – ezzel érvelt Hankó Balázs az Országgyűlésben az uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó törvénycsomag vitájában.

Felsőoktatás

Megjelent a rendelet: augusztusban fizetik ki a pedagógusok visszamenőleges béremelését

Megjelent a Magyar Közlönyben a pedagógusbérek korrekciójáról szóló kormányrendelet. A korábban bejelentett 0,4 százalékpontos béremelés részletszabályai is nyilvánossá váltak. Mutatjuk, mire lehet számítani.

„Ne olvassuk fel a diákok jegyeit az egész osztály előtt!” – a Tanítanék Mozgalom szerint szorongást és szégyenérzetet okozhat

Bár sok iskolában ma is természetesnek számít, hogy a tanárok az egész osztály előtt ismertetik a dolgozatok vagy vizsgák eredményeit, a Tanítanék Mozgalom szerint ez nemcsak adatvédelmi kérdéseket vet fel.