Itt vannak a számok: ennyi államilag támogatott félévvel számolhattok összesen

Mennyi ideig tanulhattok ingyen a felsőoktatásban állami ösztöndíjjal, mi számít bele a támogatott félévekbe, és milyen szabályokat kell ismernetek? Összegyűjtöttük a tudnivalókat.

  • Eduline

Felsőoktatási szakképzésen, alap-, osztatlan képzésen, illetve mesterképzésen összesen 12 félévig tanulhattok állami ösztöndíjjal. Egy adott szakon ugyanakkor a képzési időn túl még két félévet végezhettek el ingyen, tehát például egy hat féléves alapképzésen nyolc szemesztert.

Ha olyan osztatlan szakra jártok, aminek 10 félévnél hosszabb a képzési ideje, a képzési időn felül további két, de maximum 14 szemeszteren keresztül tanulhattok ingyen.

Ha már van diplomátok, de még van állami félévetek, elkezdhettek egy ugyanolyan vagy alacsonyabb szintű szakot is ösztöndíjas formában - tehát például egy alapszak után még egy alapszakot, vagy egy mesterszak után még egy mesterszakot vagy egy újabb alapszakot. A lényeg, hogy az ingyenes szemeszterek száma ne haladja meg a maximális támogatási időt. Ugyanakkor ha egyszerre két szakon tanultok, duplán fogynak az állami félévek.

A passzív félévek nem számítanak bele a támogatási időbe, a megkezdett, de el nem végzett szemeszterek viszont igen - kivéve, ha betegség, szülés vagy más, előre nem látható, vagy a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejeznetek.

Fontos, hogy ha állami ösztöndíjas képzésre kerültök be, az nem jelent végleges finanszírozási formát. Ha nem teljesítitek az előírt kreditszámot, illetve minimumátlagot, átsorolhatnak önköltséges képzésre. Itt olvashatjátok a részleteket.

Állami ösztöndíjasként több kötelezettséget is vállalnotok kell. Itt olvashatjátok összefoglalónkat a nemrég változott szabályokról, itt pedig azt nézhetitek meg, mi számít bele a hazai munkaviszonyba.

Ilyen kölcsönhöz juthattok egyetemistaként: minden infó a diákhitelről

Most felvételiztek egyetemre, főiskolára, és a költségeiteket diákhitelből szeretnétek majd fedezni? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a szabad felhasználású Diákhitel1-ről.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.