Ha jól tanultok, állami ösztöndíjasként már a második félévtől kaphattok tanulmányi ösztöndíjat, támogatott helyet szerezhettek vagy - ellenkező esetben - akár el is veszíthetitek azt. Mutatjuk a szabályokat.
Tanulmányi ösztöndíjat az állami ösztöndíjas hallgatók kaphatnak az előző félévi tanulmányi eredményük alapján. Azt, hogy pontosan mi alapján döntenek, az egyetemek, főiskolák határozhatják meg: van, ahol csak a tanulmányi átlag számít, máshol ezt az egyes tárgyak kreditértékével súlyozzák, és van, ahol a teljesített kreditek számát is figyelembe veszik.
Az egyes hallgatók tanulmányi ösztöndíját egymáshoz képest határozzák meg, vagyis az, hogy az azonos szakon és évfolyamon tanulók milyen eredményt érnek el, döntő tényező. Ha sokan érik el a lehető legjobb eredményt, lehet, hogy már az utánuk a sorban következő sem kap ösztöndíjat. Ha viszont nagyobb a szórás, gyengébb eredménnyel is el lehet nyerni a támogatást.
A tanulmányi ösztöndíjat mindig egy félévre (5 hónapra) határozzák meg, a havi összeg nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatíva 5 százalékánál. Jó hír, hogy a normatíva 2020-tól 166 600 forintra emelkedik, ami azt jelenti, hogy legalább havonta 8 300 forintra számíthattok.
Annak, ha rosszul sikerülnek a vizsgáitok, amellett, hogy eleshettek ettől a pénztől, lehet egy sokkal súlyosabb következménye is. Ugyanis ha az utolsó két aktív félévetekben nem szereztek átlagban legalább 18 kreditet, és nem éritek el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tanulmányi átlagot, a tanév végén elveszíthetitek az állami ösztöndíjas helyeteket. A képzési területenkénti minimumátlagot kormányrendelet határozza meg: itt találjátok őket.
Az átsorolás ellenkező irányba is működik: a megüresedett állami ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók, ha ehhez kérelmet adnak be. Az állami ösztöndíjas képzéssel kapcsolatos összes tudnivalót itt találjátok.
Egyetemi ösztöndíjak: miből él a magyar hallgató?
Tanulmányi és szociális ösztöndíjak, egyetemi, önkormányzati és vállalati juttatások - többek között ilyen támogatásokra pályázhatnak az egyetemisták és főiskolások.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
