Friss felsőoktatási rangsor: ezek a legjobb agrárképzések

A Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kara vezeti a legjobb agrárképzések hallgatói kiválóság alapján összeállított rangsorát, az oktatói kiválóság alapján készült lista élén pedig a SZIE Kertészettudományi Kara áll. Újságárusoknál a HVG Diploma 2020 kiadványa.

  • Eduline

A Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kara szerezte meg az első helyet a legjobb agrárképzéseket a hallgatói kiválóság alapján rangsoroló listában. A második a SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kara lett, a harmadik helyen pedig az Állatorvostudományi Egyetem áll.

Az oktatói kiválóság alapján összeállított rangsorban a SZIE Kertészettudományi Kara végzett az élen, a második helyen viszont négyes holtverseny alakult ki a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kara, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara, illetve a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara között.

Rang

Intézmény, kar (hallgatók kiválósága alapján)

Rang

Intézmény, kar (oktatók kiválósága alapján)

1.

SZIE-ÉTK

1.

SZIE-KETK

2.

SZIE-TÁJK

2.

DE-MÉK

3.

ATE

2.

KE-AKK

4.

SZIE-MKK

2.

SOE-EMK

5.

DE-MÉK

2.

SZE-MÉK

A legjobb egyetemek összesített rangsorát itt nézhetitek meg, a gazdaságtudományi listát pedig itt találjátok. A legjobb műszaki egyetemek rangsoráról itt olvashattok, a legjobb bölcsészettudományi képzések listáját pedig itt nézhetitek meg. Az informatikai karok toplistáját pedig itt nézhetitek meg. Ha az orvosi karokra vagytok kíváncsiak, kattintsatok ide, ha pedig a legjobb jogi karok érdekelnek titetek, itt találjátok őket. A legjobb természettudományi képzésekről itt olvashattok, a pedagógusképzések toplistáját itt nézhetitek meg, a társadalomtudományi képzések top ötös listáját pedig itt találjátok.

Mi alapján áll össze a rangsor?

Az összesített és kari rangsor idén is a hallgatói és az oktatói alrangsorból áll össze. A HVG felsőoktatási rangsorának készítői számos szempontot figyelembe vettek az intézmények rangsorolásakor: az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvettek pontátlagát, a nyelvvizsgával felvettek arányát, a tanulmányi versenyen helyezettek számát, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, az egy - tudományos fokozattal rendelkező - oktatóra jutó hallgatók számát, valamint az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát.

A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2020 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt, a kiadótól.

Itt a HVG 2020-as felsőoktatási toplistája: ezek a legjobb hazai egyetemek, főiskolák

Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem vezeti a HVG 2020-as felsőoktatási rangsorát. Harmadik helyen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végzett, megelőzve a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet és a Semmelweis Egyetemet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.