Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Tíz év után, tavaly döntött a kormány a hallgatói normatíva emeléséről – a korábbi 119 ezer forintos összeg 2020-tól pedig 166 600 forintra emelkedik majd. Itt vannak a részletek.
Idén február 1-től 8 százalékkal (119 000 forintról 128 520 forintra) emelték a hallgatói normatíva összegét. Az már egy ideje nem kérdés, hogy jövőre további csaknem 30 százalékkal, 166 600 forintra emelik majd a felsőoktatásban egy főre számított hallgatói támogatást. Most összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az emelésről.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki magasabb ösztöndíjra jogosult az év elejétől. Ugyanis azt, hogy a megemelt összeget hogyan osztják el a hallgatók között az intézmények, „házon belül” döntik el.
„Előfordulhat, hogy azok, akik eddig is jogosultak voltak a szociális támogatásokra, ugyanakkora összeget kapnak, mint eddig, csak a juttatásban részesülő hallgatók köre bővül negyven százalékkal. A másik lehetőség, hogy ugyanannyi hallgató kap ösztöndíjat, mint eddig, viszont ők magasabb összegre számíthatnak”
– mondta el Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke korábban a HVG Diploma különszámában, hozzátéve: a végleges megoldás valahol a kettő között lesz majd.
Milyen öszöndíjakat érint?
Az állami ösztöndíjas hallgatók a második félévtől kaphatnak a tanulmányi ösztöndíjakat, havi összegét mindig egy félévre (5 hónapra) határozzák meg, ami nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatív 5 százalékánál (ez a minimum összeg 2020-ra 8 300 forintra emelkedik).
Az ösztöndíj persze nem csak ettől függ. Komoly szerepet játszik a tanulmányi átlag, valamint az ösztöndíj számításánál figyelembe veszik a félév során megszerzett kreditek számát. Az ösztöndíj számításának pontos módja megtalálható az intézményi szabályzatokban.
A szociális támogatásokat is érinti, habár az ösztöndíj havi összege felsőoktatási intézményenként változó, de nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatíva 20, illetve 10 százalékánál. Az ösztöndíjra minden félévben újra kell pályázni. Illetve az iskolakezdő alaptámogatást is befolyásolja, melynek mértéke alapképzésben a hallgatói normatíva 50 százaléka, mesterképzés esetében pedig a 75 százaléka.
Akár jövőre felvételiztek, akár idén kezdétek az egyetemet, vagy már a felsőoktatásban tanultok, itt elolvashattok mindent azokról a támogatásokról, amire állami ösztöndíjas hallgatóként pályázhattok.
Keresztféléves felvételi: már az első félévben halaszthattok az egyetemen?
A februárban induló képzésekre már lezárult a jelentkezés, a ponthatárokat várhatóan január 23-án hirdetik ki. Lehet passzív az első, tavaszi félévétek? Fontos kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.