Friss világrangsor: négy magyar egyetem orvos- és egészségtudományi képzései a legjobbak között

A Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is bekerült a Times Higher Education 2020-as orvostudományi, fogorvostudományi és egészségtudományi képzéseket tartalmazó rangsorába.

  • Eduline

November 19-én tette közzé újabb tudományterületi világrangsorát a londoni székhelyű Times Higher Education (THE). A legjobb orvostudományi, fogorvostudományi és egészségtudományi képzéseket rangsoroló listában a Semmelweis Egyetem a 301-400., a Pécsi Tudományegyetem a 401-500., a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem pedig az 501-600. helyet szerezte meg. Mind a négy intézmény megtartotta a tavalyi helyezését.

A rangsorban az idén 775 egyetem szerepel a világ minden részéről. A listát az Oxfordi Egyetem vezeti, az első ötbe még a Harvard, a Cambridge-i Egyetem, az Imperial College London és a Stanford fért be. A brit intézményeken kívül a legjobb eredményt elérő európai intézmény a svéd Karolinska Institute lett a 12. helyen.

A szakterületi rangsorokat az összesített listához hasonló szempontok alapján állítják össze, vagyis az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció alapján mérték az intézmények teljesítményét.

A bölcsészettudományi rangsorba Magyarországról az ELTE, a gazdasági és üzleti rangsorba pedig a Corvinus került be. Az informatikai listában és a műszaki képzések rangsorában két-két magyar intézmény szerepel. A társadalomtudomány területén is jól teljesítettek a magyar egyetemek: a Corvinus, az ELTE, a BME és a Debrecni Egyetem is bekerült a legjobbak közé. Az egyetemek nyújtotta oktatási és tanulási lehetőségeket, illetve az egyetemi légkört pontozó részrangsorban négy magyar intézmény kapott helyet.

Friss világrangsorok: ezekre a listákra nem került fel magyar egyetem

Újabb képzési területi rangsorokat tett közzé a Times Higher Education (THE): ezeken az egyetemeken a legjobbak az oktatási, illetve a jogi képzések. Magyar intézmény ezekre a listákra nem került fel.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.