Friss világrangsorok: ezekre a listákra nem került fel magyar egyetem

Újabb képzési területi rangsorokat tett közzé a Times Higher Education (THE): ezeken az egyetemeken a legjobbak az oktatási, illetve a jogi képzések. Magyar intézmény ezekre a listákra nem került fel.

  • Eduline

Két újabb területi rangsort hozott nyilvánosságra a londoni székhelyű Times Higher Education (THE). A 2018-as és 2019-es évhez hasonlóan ezekben a listákban az idén sem szerepel magyar egyetem.

Az oktatási képzések rangsorát a Stanford University vezeti, a második helyet a Harvard, a harmadikat pedig a University of Hong Kong szerezte meg. A negyedik az Oxfordi Egyetem, az ötödik pedig a University of California, Berkeley lett. Összesen 477 képzést rangsoroltak: az első húszba a brit egyetemeken kívül európai intézmény nem került be, a legelőkelőbb helyet a kontinensről a Maastrichti Egyetem szerezte meg: 23. lett.

A jogi képzések 2020-as listáját a Stanford, a Cambridge-i Egyetem és a Yale vezeti, a negyedik az Oxfordi, az ötödik pedig a Chicagói Egyetem lett. A legjobb - nem brit - európai intézmény a 27. helyet megszerző Leideni Egyetem lett. A rangsorban 190 egyetem szerepel.

A szakterületi rangsorokat az összesített listához hasonló szempontok alapján állítják össze, vagyis az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció alapján mérték az intézmények teljesítményét.

A szeptemberben közzétett összesített világrangsorba nyolc magyar egyetem került be, az informatikai és a műszaki listában két-két magyar intézmény szerepel. A társadalomtudományi rangsorról - négy magyar egyetemmel - itt olvashattok, a bölcsészettudományi listáról - amelyre Magyarországról az ELTE került fel - pedig itt találjátok cikkünket. A gazdasági és üzleti képzések rangsoráról itt írtunk, az egyetemek nyújtotta oktatási és tanulási lehetőségek, illetve az egyetemi légkör alapján összeállított listáról pedig itt olvashattok.

Ezek a világ legjobb egyetemei: járjátok végig őket

Ódon és nagyszabású épületek, ezeréves működés, világhírű öregdiákok - ezek az intézmények vezetik a legjobb egyetemek rangsorát.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.