Újabb felsőoktatási rangsor: négy magyar egyetem került a legjobbak közé

Négy magyar egyetem is bekerült a Times Higher Education (THE) tematikus felsőoktatási rangsorába.

  • Eduline

Az európai oktatási részrangsorához készített kutatásban 18 ország 125 ezer diákja vett részt, a kérdésekkel pedig az egyetemek oktatási és tanulási lehetőségeit, és az egyetemei légkört a hallgatók megítélésében.

Az összesített magyar oktatási részrangsorban a Semmelweis egyetem lett a legjobb, 41. helyen áll. A második magyar egyetem a Szent István Egyetem lett 126-150. helyezéssel, majd a Debreceni Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem jön, mind a két intézmény 151-200. helyezéssel.

A rangsor a hallgatói elkötelezettség mellett a diákok eredményeit, az intézmények sokféleségét, az egyetemek hatékonyságát és a tanításához szükséges forrásokat is figyelembe veszi.

A listát egyébként a brit egyetemek vezetik. Az első az Oxfordi Egyetem lett, második helyen pedig a Cambridge áll. Harmadik egy spanyol Navarra Egyetem lett, de a negyedik és az ötödik helyen ismét brit egyetem áll, a UCL és a londoni King's College személyében.

Korábban írtunk a 2020-as világrangsorról is, amibe nyolc magyar egyetem került. A legjobb eredményt idén is a Semmelweis Egyetem érte el. Több intézmény rontott a helyezésén, új belépőként viszont a Szent István Egyetem is megjelent a listán.

Újabb rangsor: két magyar intézmény a világ legjobb informatikai képzést indító egyetemei között

Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem került be idén a brit Times Higher Education 2020-as informatikai felsőoktatási rangsorába.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.