Ezek a világ legjobb egyetemei: járjátok végig őket

Ódon és nagyszabású épületek, ezeréves működés, világhírű öregdiákok - ezek az intézmények vezetik a legjobb egyetemek rangsorát.

  • Eduline

Ahogy tegnap beszámoltunk róla, a magyar egyetemek közül a Semmelweis Egyetem végzett a legjobb helyen a a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) 2020-es világrangsorában, és további hét intézmény került fel a listára - igaz, ezek közül több rontott a helyezésén. Mely egyetemek a világ legjobbjai, kik a híres öregdiákok, és milyen kampuszokon tanulhatnak a szerencsés diákok? Mutatjuk.

1. University of Oxford

Pixabay

Az 1096 körül alapított, majdnem ezeréves Oxfordi Egyetem az angol nyelvterület legrégebbi, a Bolognai Egyetem után pedig a világ második legrégebbi felsőoktatási intézménye. 2017-ben majdnem 24 ezer diák tanult itt, korábban pedig Oxfordba járt - rengeteg Nobel-díjas, tudós, feltaláló és politikus mellett - R. R. Tolkien és Hugh Grant is.

2. California Institute of Technology (Caltech)

Wikipedia

A kaliforniai Pasadenában, Los Angeles agglomerációjában található Caltechet 1891-ben alapították, 2018-ban a hallgatók száma 2300 körül volt. A legtöbben valószínűleg az Agymenők című sorozatból ismerik, ugyanis itt dolgozik a négy "kocka", Sheldon, Leonard, Howard és Raj.

3. Cambridge

Wikipedia/Rafa Esteve

Az angol nyelvterület második, a világ negyedik legrégebbi egyeteme annak köszönheti létét, hogy az Oxfordi Egyetem tudósai összevesztek a városiakkal, és ezért egy másik helyszínen új intézményt alapítottak. Ez 1209 körül történt. 2016-ban majdnem 20 ezren tanultak itt, korábban pedig ide járt Stephen Hawking és A mindenség elmélete című filmben őt alakító Eddie Redmayne is, Emma Thompsonhoz és Rachel Weiszhez hasonlóan.

Brit egyetemen tanulnátok tovább? Ezeket a határidőket jegyezzétek meg

Az oxfordi és a cambridge-i egyetemre, illetve az orvosi egyetemek képzéseire október 15-ig, a többi intézmény alapképzéseire január 15-ig jelentkezhettek.

4. Stanford

Pixabay/David Mark

A Caltech-hez hasonlóan a Stanfordot is 1891-ben alapították, de a maga 16-17 ezer hallgatójával jóval nagyobb annál. A San Fransisco-öbölben, a Szilícium-völgy szomszédságában található egyetemre járt például Sigourney Weaver is, John Steinbeck és Reese Witherspoon viszont nem fejezte be az itteni anulmányait.

5. Massachusetts Institute of Technology (MIT)

Wikipedia/Madcoverboy

A Massachusettsi Műszaki Egyetemet 1861-ben alapították, 2014-ben 11 500 diák járt ide. Korábban itt tanult Buzz Aldrin asztronauta és az Agymenők Howardja is, akit ezzel Sheldon állandóan csúfol. Úgy tűnik, valójában nincs oka rá.

Szívesen tanulnátok külföldön? Ezen az oldalon rengeteg ösztöndíj közül választhattok

Külföldön szeretnétek tanulni vagy kutatni, de ehhez némi anyagi támogatásra is szükségetek lenne? Ezen az oldalon olyan ösztöndíjprogramokat találhattok, amelyekre érdemes pályázni.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.