Állami ösztöndíj: mennyi idő alatt kell elvégeznetek a képzést, ha Erasmusra mentek?

Ha állami ösztöndíjasként tanultok az egyetemen, főiskolán, a képzési idő másfélszerese alatt kell megszereznetek a diplomát. Mi a helyzet, ha egy vagy két félévet külföldön töltötök az Erasmus program keretében? Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Szeretnék Erasmusra jelentkezni, de nem tudom, mi a szabály: beleszámít a külföldi félév a diplomaszerzés határidejébe? És az állami félévekbe?

Igen, az Erasmussal külföldön töltött félévek is beleszámítanak az oklevélszerzés állami ösztöndíjasokra vonatkozó határidejébe, ami a képzési idő másfélszerese. Tehát - a passzív félévekkel ellentétben - az erasmusos szemeszterek nem tolják ki ezt a határidőt.

Az állami ösztöndíjas támogatási idő - osztott képzés esetén összesen 12, osztatlan képzés esetén 14 félév - az Erasmus alatt is csökken, és az adott szakon képzési időn felül ebben az esetben is még maximum két szemeszterig tanulhattok ingyen.

Januártól változnak az azokra vonatkozó szabályok, akik nem szerzik meg időben a diplomát: a részleteket itt olvashatjátok.

Külföldi tanulási lehetőség: minden, amit az Erasmus+ programról tudni kell

Szívesen tanulnátok külföldön vagy szereznétek szakmai tapasztalatot egy másik országban? Fejlesztenétek a nyelvtudásotokat anyanyelvi környezetben? Az Erasmus+ program keretében akár egy évet is eltölthettek külföldi főiskolán vagy egyetemen. Mutatjuk a részleteket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.