Állami ösztöndíj: mennyi idő alatt kell elvégeznetek a képzést, ha Erasmusra mentek?

Ha állami ösztöndíjasként tanultok az egyetemen, főiskolán, a képzési idő másfélszerese alatt kell megszereznetek a diplomát. Mi a helyzet, ha egy vagy két félévet külföldön töltötök az Erasmus program keretében? Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Szeretnék Erasmusra jelentkezni, de nem tudom, mi a szabály: beleszámít a külföldi félév a diplomaszerzés határidejébe? És az állami félévekbe?

Igen, az Erasmussal külföldön töltött félévek is beleszámítanak az oklevélszerzés állami ösztöndíjasokra vonatkozó határidejébe, ami a képzési idő másfélszerese. Tehát - a passzív félévekkel ellentétben - az erasmusos szemeszterek nem tolják ki ezt a határidőt.

Az állami ösztöndíjas támogatási idő - osztott képzés esetén összesen 12, osztatlan képzés esetén 14 félév - az Erasmus alatt is csökken, és az adott szakon képzési időn felül ebben az esetben is még maximum két szemeszterig tanulhattok ingyen.

Januártól változnak az azokra vonatkozó szabályok, akik nem szerzik meg időben a diplomát: a részleteket itt olvashatjátok.

Külföldi tanulási lehetőség: minden, amit az Erasmus+ programról tudni kell

Szívesen tanulnátok külföldön vagy szereznétek szakmai tapasztalatot egy másik országban? Fejlesztenétek a nyelvtudásotokat anyanyelvi környezetben? Az Erasmus+ program keretében akár egy évet is eltölthettek külföldi főiskolán vagy egyetemen. Mutatjuk a részleteket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.