Állami ösztöndíj: mennyi idő alatt kell elvégeznetek a képzést, ha Erasmusra mentek?

Ha állami ösztöndíjasként tanultok az egyetemen, főiskolán, a képzési idő másfélszerese alatt kell megszereznetek a diplomát. Mi a helyzet, ha egy vagy két félévet külföldön töltötök az Erasmus program keretében? Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Szeretnék Erasmusra jelentkezni, de nem tudom, mi a szabály: beleszámít a külföldi félév a diplomaszerzés határidejébe? És az állami félévekbe?

Igen, az Erasmussal külföldön töltött félévek is beleszámítanak az oklevélszerzés állami ösztöndíjasokra vonatkozó határidejébe, ami a képzési idő másfélszerese. Tehát - a passzív félévekkel ellentétben - az erasmusos szemeszterek nem tolják ki ezt a határidőt.

Az állami ösztöndíjas támogatási idő - osztott képzés esetén összesen 12, osztatlan képzés esetén 14 félév - az Erasmus alatt is csökken, és az adott szakon képzési időn felül ebben az esetben is még maximum két szemeszterig tanulhattok ingyen.

Januártól változnak az azokra vonatkozó szabályok, akik nem szerzik meg időben a diplomát: a részleteket itt olvashatjátok.

Külföldi tanulási lehetőség: minden, amit az Erasmus+ programról tudni kell

Szívesen tanulnátok külföldön vagy szereznétek szakmai tapasztalatot egy másik országban? Fejlesztenétek a nyelvtudásotokat anyanyelvi környezetben? Az Erasmus+ program keretében akár egy évet is eltölthettek külföldi főiskolán vagy egyetemen. Mutatjuk a részleteket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Így adná vissza a tanárok szabadságát a Tisza Párt

Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.

Bódis Kriszta: „Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása”

Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.

@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

„Olyan miniszterre van szükség, aki hatással van a miniszterelnökre” – átfogó változásokat vár a PSZ

Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.